Az indexen megjelent egy kiváló Tölgyessy-interjú, amelyben szerintem két téma nincs teljesen kifejtve. Mivel mi alapvetően szeretjük Tölgyessyt és sok dologban hasonlóan gondolkodunk, kifejtem ezeket az öreg helyett. Ha valaki ismeri, küldje el neki, kíváncsi lennék a véleményére.

Vesszen Longeverne, velrans-iak valagra!

A francia ifjúsági irodalom gyöngyszeme a Gombháború, Louis Pergaud műve, amelyet szoktak nálunk a „francia Pál utcai fiúknak” nevezni, pedig emez egy életteli, vicces mű, amely nem változtatja tragikus hősökké a gyerekeket.

Az alapkonfliktus az, hogy két szegény francia falucska, Velrans és Longeverne utálja egymást, ezért a két falu gyerekei is állandóan háborúznak. A háborúság eredete pedig az, hogy száz évvel korábban az egyik falu parasztjai búzát vetettek, míg a másik falu káposztát. Az egyiknek szép, napos száraz nyár kell, míg a káposztának eső, hogy szép levelei nőjenek. A két falu közt félúton van egy Szűz Mária kegyhely, úgyhogy mindkét falu apraja-nagyja kivonult a plébánosuk vezetésével imádkozni – egyszerre – szárazságért és esőért. A vége természetesen tömegverekedés lett, a két plébános is a feszülettel csépelte egymást.

A francia komédiának nemhiába vannak évszázados hagyományai, ez a jelenet nagyjából teljesen összefoglalja ennek a posztnak a témáját.

Akcionizmus

Az akcionizmust mint értelmiségellenes irányzatot szokták ismerni a politikatudományban. (nem bírom ki: Adorno, Adorno, Adorno). Mottója az lehetne: „Nem kell ide az okoskodás, tűrjük fel az ingünk ujját, oszt’ megoldjuk!”

A tömeg eleinte nagyon szereti, hogy a varázsló kimegy a tengerpartra, meglóbálja a botját, szörnyű átkokat szór a szomszédos szigetre, és ettől jól elmúlik a vihar. Persze a varázslónak fogalma sincs arról, hogy miért múlt el a vihar, és eztán újabb és újabb elméleteket kell kitalálnia, hogy milyen varázslatokat kell még csinálni.

Ez a hozzáállás általában a populista rezsimek sajátja, és rendszerint a konkurens varázslók verekedésével (háborúval) ér véget.

Totojázó TEK

Miközben a Magyarországot vezető sámán éppen a népszavazáson szórta az átkait a távoli gaz ellenre, néhány nyugati titkosszolgálat diszkréten szólt a magyarnak, hogy a nemzetközi terrorizmus ellen úgy is lehetne küzdeni, hogy a magyar elhárítás odafigyel, hogy ne vegyenek már itt ezerszám SIM kártyákat hajléktalanok nevére, mert utána Ahmedék azt használják eldobhatós telefonba.

Eleve a TEK nálunk egy túlméretezett megyei bevetési osztály, ezért is nem vesznek észre ilyen apróságokat, de miután valaki szól nekik, utána is mi történik? Az ember magától valami olyasmire gondolna, hogy felvesznek öt-hat nyomozót, akinek kifejezetten a gyanús telefonboltok megfigyelése a feladata, utána rádolgoznak a telefonboltosra, utána a vevőkörére, és két-három hónapon belül már mi hívjuk fel a nyugati partnercéget, kimutatva, hogy a telefonboltoson keresztül nemcsak SIM kártya, hanem hamis francia okmány is áramlik, a pontos mechanizmust még nem ismerjük, de a boltba látszólag csöcsös eladólányként beépült kollégánk jelentése szerint valamennyi ugyanabból a három francia okmányirodából származik…

De nem, ehelyett egyrészt most már alkotmányilag ismételjük meg átkainkat, továbbá gyorsan hozunk egy törvényt, amelyben bevezetjük a legszigorúbb ellenőrzést a SIM vásárlásokra. A százszámra hozott törvények mind-mind ugyanezt a jelenséget mutatják.

Varázslási kényszer

Ha a varázsló nem rohan minden problémához, a botját lóbálva, akkor ő már nem is varázsló, és a törzs nem ad neki enni.

De, előbb-utóbb minden törzsnél elkezdik felírni, hogy jé, a viharok minden évben nagyjából ugyanakkor jönnek, tehát mondjuk áprilisban teljesen felesleges a kunyhó tetjét megcsinálni, úgyis elviszi a hurikán, ellenben a májusi tető az egy évig jó lesz. Szépen megfigyelik, hogy az X pálma alá vetett édeskrumpli elhal, viszont az Y pálma alá vetett szépen fejlődik. Megszületik a világ kérdéseire adott racionális és módszeres válaszok tana, a tudomány.

A megfigyelések, a kísérletek tehát összeadva a tudományt hozzák el a törzsnek, aztán a már elért eredményeket átadják az ifjaknak: megszületik az oktatás. A varázsló pedig szépen lassan az élet egyre kisebb területeire szorul vissza, ceremoniális szerepe lesz.

Orbán ellenzékének az a fő baja, ahogy Tölgyessy is rámutat, hogy a rendszer részei. Varázslók ők is, csak van náluk tehetségesebb varázsló. A varázslat pedig azon alapul, hogy a magyarokat folyamatosan hülyének nézi.

A civilek esélye, ahogy Tölgyessy is írja, az, hogy bizonyos területeken elmondják, hogy nem kell varázsolni és harci átkokat kiabálni a nyílt tenger irányába. Vannak jó, okos, kipróbált megoldások, és nem, ezek nem brüsszelita értelmiségi huncutságok és nem bolsevista trükkök.

Ugyanis lassan ott tartunk, hogy már minden szenthez imádkoztunk, mindenkit elátkoztunk. A krumpli meg csak nem nő. A varázsló halála pedig az, ha a varázslat után nem nő ki a krumpli…