Ruzsenoár

Miért nem írunk Orbánról?

Orbán Viktorral már elég régen keveset foglalkozunk itt a blogban, hiszen napi csínyei csak azok számára lehetnek igazán érdekesek, akik nem látnak ki a Kárpát-medencéből, és tényleg azt hiszik, hogy van annak jelentősége, hogy éppen ma mit lopat el Mészáros Lőrinccel.

Ezek lényegtelen dolgok, totális hatalmat kiépítő vezetőként ő már nem lop, hanem mindent birtokol. Hamarosan abbamaradnak majd a látványos lenyúlások, ahogy az érett Kádár-rendszerben sem loptak az elvtársak. Miért is tették volna, ha egyszer minden az övék volt.

Ezért aztán a dolgok lényege szempontjából vajmi csekély jelentősége van annak, hogy bezárat egy napilapot (melynek újságírói megérdemelték, hogy bezárják az újságot) vagy felvásárol egy-egy magazint. Egy diktátor mindennapjai, ha az ember nem irodalmi igénnyel ír róla, akkor kellemetlen és unalmas téma.

Írhatnánk persze arról, hogy miként veri szét az egészségügyet és az oktatást, veri szét azt a kevés vívmányt is, ami itt 1946 óta össze lett rakva. Egyrészt ezt megírják mások, másrészt az itt szokásos hangnemben és szókincsben felesleges megírni, értelmes politikus, aki ezzel csinálni tudna valamit, pedig egyelőre nincsen.

Orbán Viktor évek óta kizárólag hatalma maximalizálására és megtartására koncentrál. A jelenlegi kényes nemzetközi helyzetben személye minden nagyhatalomnak megfelel, rendet tart a szemétdombján, kisebb gondja is nagyobb annál mindenkinek, hogy az ő személyével vesződjön. Ráadásul szemmel láthatóan megfelel a magyaroknak is, most vasárnap is simán miniszterelnökké választanák. És nem, nem a választási rendszer átalakítása miatt, a régi, 386 fős parlamentben is ő lenne a miniszterelnök.

Most viszont mondott egy jó kis évértékelőt, ezért, ha nem is szívesen, de írunk róla.

Az évértékelőjének a legfőbb üzenete az, amit eddig is tudtunk: Orbán kivár.

Nyár elejére el fognak dőlni a francia választások, és aztán majd a német választások is, amint arról előző posztjainkban hosszabban értekeztünk. A francián eldől, hogy lesz-e még olyan, hogy Európai Unió (Le Pen győzelme esetén mehet az unió a kukába) ősszel pedig eldől, hogy Németország milyen eszközökkel fog rendet tartani a Lebensraumban, és mennyi befolyást enged Putyinnak ebben.

Orbán ennek megfelelően tesz zsetonokat a pirosra és a feketére is. A múlt héten Merkel először nyilatkozott a többsebességes EU-ról, amely nyilatkozatát Szijjártó Péter szinte szó szerint visszaismételte néhány nappal később. Világos üzenet Berlinbe, Magyarország továbbra is lojális vazallus marad, fenntartja a minimális jogállami látszatot, jó terepet kínál a piszkos munka kiszervezéséhez, cserébe szabad kezet kér a belpolitikában.

Ugyanakkor Orbán fogadta Putyint, aki pontosan tudja, hogy itt őt bármikor fogadják, de egy megkötött kezű német vazallussal jön tárgyalni, aki ezeket a mítingeket azért szervezi, hogy ha borulna az Unió, akkor meglegyenek a kapcsolatai kelet felé.

Ebbe a környezetbe érkezett az évértékelő beszéd.

Jól láthatóan Orbán készül a télre. Ez a tél pedig vagy az lesz, hogy egyáltalán nem lesz EU, vagy pedig, ha lesz EU, az eddigi számolatlanul ömlő fejlesztési pénzeknek vége. Brüsszel ezért vált ellenséggé, mert jól látszik, hogy immár vége annak a politikának, hogy Brüsszel pénzért próbálja megvenni Kelet-Európát. Azt a Kelet-Európát, ami semmiben sem működik együtt, és amely pont olyan távolságban van a nyugattól, mint 25 éve.  (ez persze nem teljesen igaz, sokkal-sokkal jobb itt élni, mint 25 éve)

Ugyanezért maradtak napirenden a civil szervezetek és Soros Gyuri bácsi. Se a civil szervezetek, se Soros nem csinál az utóbbi egy-két évben semmi olyat, amit ne csinált volna már 15 éve is ugyanígy. A pénzügyi elszámolásaik ráadásul nyilvánosak, aki veszi a fáradságot, fillére megtudhatja, melyik hazai civil szervezet miből él. Kivéve persze a cöfikét, mert ő rendes kurvaként, készpénzben, és zsebre dolgoznak.

A „nagytestű ragadozó” képe, amelytől teljes joggal hűlt meg a vér a legtöbb pesti zsidó ismerősöm ereiben, azt jelzi, hogy Orbán készül arra, hogy itt hamarosan rosszabbul fognak menni a dolgok, és elkezdett bűnbakot építeni.

Ezt „bekeményítésként” kell értékelni, amelyet jól láthatunk a Momentum olimpia-népszavazásának sorsán keresztül.

A Momentum kényszerpályán van. Orbánék teljesen önös érdekből engedték át a népszavazást. Egy fiatal ellenzéki szervezetnek kell negatív kampányt csinálni, ráadásul 100%, hogy nem mi fogunk olimpiát rendezni, mivel a NOB nem teljesen hülye, hogy egy nyomortanyán rendezzen olimpiát, ha Párizsban is lehet. Így aztán majd szegény Momentumosokból is lehet nemzetrontó „nagytestű ragadozónak” dolgozó bandát csinálni.

Ráadásul februárban kell aláírást gyűjteni, a szavazást pedig el lehet tolni június 15 utánra, hogy ha át is ugornák a lécet, akkor majd a tök üres Budapesten, ahol csak az akciónyuggerek vannak, legyen megtartva a referendum.

Ki volt ez találva. De a Momentum, ifjonti lelkesedésében ráállt a dologra, és most ott tartunk, mint a vasárnapi boltbezárásos szavazásnál, hogy a pestiek 2/3-a arra látna kiváló alkalmat, hogy Orbánt elküldje a náthás, vasporos, stb. stb. éghajlatra. Orbán pedig tudja, hogy a magyar kormányt vidéken választják és Pesten buktatják.

Mivel pedig a hajó előtt most kicsit viharosabb vizek jönnek, hirtelen még ez a dupla hendikeppel induló népszavazás is kellemetlenné válna.

Ezért lett ráeresztve az állandóan a lába körül sündörgő bableveses civilszervezet jogász a témára, hogy tesztelgessék, hogy mi lenne a reakció arra, ha nem lenne népszavazás. Mert ha meg lehet úszni egy max százezres tüntetéssel, azt simán bevállalja. Még jól is mutatna, lám lehet tiltakozni.

Ő meg maradhat a kormánynál. És ez a cél, mindenek felett. Az ország meg le van szarva. 

24 hozzászólás

 1. neoprimitiv — 2017-02-11 12:58 

Nem lehetne legközelebb egy Kate Upton fizikai adottságait dicsérő, gazdagon illusztrált posztot berakni szombatra? Annak is egyetértenék minden pontjával, de nem rontaná el a napomat :((

 2. professzorpizka — 2017-02-11 13:26 

@neoprimitiv: Megnéztem a hölgyet, tehetséges. 🙂

 3. Inspector Lohmann — 2017-02-11 13:45 

Jó gondolatok, de miért olyan bizonyos a feltételezés, hogy esélyünk sincs az olimpiára?
A francia választások is a végső olimpiai döntés meghozatala előtt lesznek – Le Pen Franciaországának, Trump Amerikájának vagy Orbán Magyarországának adnád oda szívesebben a rendezési jogot? A rulettkerék-stratégia pont arra jó, hogy Magyarországot nem utálja senki (nagyon) a világpolitikában.

 4. professzorpizka — 2017-02-11 14:14 

@Inspector Lohmann: Azért mert a NOB döntéshozói egyszerű kurvák, és annak adják, aki többet fizet, vagy nagyobb a befolyása. Ez egyik se Magyarország. Persze, ha összebasznak annyira a nagyhatalmak, hogy nekünk kell adni, abból meg államcsőd lesz.

 5. eltopo — 2017-02-11 14:27 

Hát Kate Upton kisasszonnyal alighanem tényleg többre mennénk. Ha jól olvasom a posztot, akkor éppen nyílt beismerésben vagyunk, hogy vesztettünk Orbánnal és rezsimjével szemben. Orbán készül a télre, és készülhetünk mi is. Csak éppen ez a bizonyos tél, amely így, vagy úgy, de holtbizonyosan bekövetkezik, másként fog kinézni a hatvanpusztai rezidencia jól fűtött szobájából, vagy a svájci magániskola kollégiumából, vagy valami kellemes klímájú ország tengerpartjáról nézve (ahova azért utazik valaki, hogy az ottani magyarokat a Duna TV műsorszerkezetéről faggassa). És persze másképp fest majd a tél egy többgyerekes családból, ahol mindkét szülő munkanélküli. Másképp a fűtetlen iskolából, ahol a fűtésrendszer javításának költségét lenyelte a KLIK. Meg másképp a kórház ablakából, ahova tüdőgyulladással vittek be, de egy hentes véletlenségből levágta mindkét lábadat.

 6. neoprimitiv — 2017-02-11 15:02 

@professzorpizka: Pontosítsuk: ha összebasznak annyira a nagyhatalmak, hogy nekünk kell adni, akkor abból nekünk ráadásul még államcsőd IS lesz.

 7. UnA — 2017-02-11 16:42 

Mivel sehol sincsen hibajelentés, ezért kénytelen vagyok ide írni, hogy a végét már nem olvasta el senki: „… hirtelen még ez a dupla hendikeppel induló népszavazás is kellemetlenné volna.”

 8. Inspector Lohmann — 2017-02-11 16:56 

@professzorpizka: Túlértékeled az olimpiarendezés anyagi oldalát – az valószínű, hogy csak nagy veszteségek árán sikerülne, de szerintem te is tudod, hogy ez az államcsőddel fenyegetés épp olyan populista humbug, mint Orbán dumája. Te sem feltételezheted, hogy a kormány körül settenkedő közgazdászoknak nem az első dolga lenne leállítani a tervezett Horthy szobrok/Nagymagyarország kegyhelyek/erdélyi kórházak építését nyertes pályázat esetén. Arról nem akarok vitázni, hogy vajon az egészségügy és közoktatás mennyire van takaréklángon, de a rendszerváltás óta egy kormánynak nem volt még ekkora támogatottsága a piaci nyitásban. Vagy hívhatjuk szociális leépítésnek/szétverésnek is, attól függően, adja vagy kapja az ember.

 9. professzorpizka — 2017-02-11 17:45 

@Inspector Lohmann: A legkevésbé sem gondolomhumbugnak. Ha megcsináljuk, szopni fogunk. És nem, a lopógépezet az olimpia miatt nem állhat le. Az egyetlen ok, ami miatt Orbán jelenleg megbukhatna az a gépezet megállása.

 10. professzorpizka — 2017-02-11 17:56 

@Inspector Lohmann: A piaci nyitás a a chilei és a mexikói modell sajátos keveréke, sajnos nagyobb arányban a mexikói elemekkel.

Ez azzal jár, hogy az állam nem fog költeni az állampolgáraira, nyugodtan lehet háromnapos hulla a kórház budijában. Ezt követni fogja egy evolúciós logikával működő szelekció, aki tud az vagy elmegy Nyugat-Európába, és próbál integrálódni, vagy pedig a nyugatra vezető szállítási útvonalak mentén elhelyezkedő üzemek munkása lesz, kevés pénzért, de cserébe személyes biztonságért. Mindenki más pedig rémesen lemaradt vidékeken fog nyomorogni.
Csak épp Dél-Amerikában meleg van, és kb 600 éve hozzá vannak szokva az elnyomáshoz, a társadalom alsóbb részei szegényen is kiválóan eltáncikálnak. Nálunk ez nincs, muszáj fenntartani valamivel a harci szellemet, amelyet aztán vérengzés fog követni, amint az már többször is megtörtént a magyar történelemben.

 11. professzorpizka — 2017-02-11 17:57 

@UnA: köszönöm, javítottam

 12. professzorpizka — 2017-02-11 17:59 

@eltopo: Nagyjából ezt jelenti a poszt, igen. Annyival kiegészítve, hogy az indulat olyan dolog, hogy építhetsz neki csatornát és gátat, aztán legfeljebb reménykedhetsz, hogy belül is marad.

 13. untermensch4 — 2017-02-11 20:21 

@professzorpizka: „az indulat olyan dolog, hogy építhetsz neki csatornát és gátat, aztán legfeljebb reménykedhetsz, hogy belül is marad”
Erről az az eset jutott eszembe amikor néhány téllel ezelőtt, néhány perc erejéig szóba elegyedtem két fiatalemberrel akik az „olcsó munkaerő” kategóriában versenyeznek a munkaerő-piacon. A szülőktől örökölt kádár-nosztalgia (természetesen nem azt hiányolták hogy miért nem jön oda hármunkhoz egy rendőr hogy: „oszoljanak elvtársak”…) úgy fejeződött ki bennük hogy a cégvezető/tulaj német prémium-automobilját el kéne venni tőle és odaadni a melósoknak mert kevés pénzért dolgoznak…” és ennyi. Szerencsére közben megérkezett akit vártam, mivel időre mentünk és kerülöm a konfliktusokat, azt nem kérdeztem meg hogy mire mennének a melósok egy százfelé darabolt autóval..?
Ha meg túlcsordul egyszer a hevület és már az ide települt német és egyéb érdekeltségeket fosztogatják akkor nem vagyok biztos benne hogy nagyon kellemes lesz akármelyik tengerpartról nézni ezt azoknak akiken számonkérhetőek a hosszas rossz csatornázás és gátépítés eredményei, főleg hogy az anyagiak biztosítva voltak hozzá.

 14. eltopo — 2017-02-11 22:28 

Énnekem valahogy minden egyes évértékelő idején John C. Woods törzsőrmester jut eszembe, ki tudja miért? Néha minden ok nélkül amerikai tiszthelyettesekre gondolok.

 15. mate — 2017-02-12 15:48 

Van a magyar ujsagirasnak egy irritalo kozhelye, amit latszolag mindket oldalon osztanak. Eszerint Orban Viktor nem egy inkompetens, tehetsegtelen kormanyfo, aki meg egy magyarorszagnyi meretu allamot sem kepes jol menedzselni – akinek a regnalasa alatt a versenykepesseg, oktatasi szinvonal, kultura, nemzetkozi megiteles, nyugdij- es egeszsegugyi rendszer fenntarthatosaga, et cetera romlik -, hanem legalabbis egy nagy stratega, megfontolt, okos, manipulativ, europai kaliberu politikus, aki bar jora forditana tagathatatlan tehetseget. Nagyon kedvelem es tisztelem a Raerunkot, de ebben nem tudok egyeterteni.
Idezet a fenti cikkbol. „…ezeket a mítingeket azért szervezi, hogy ha borulna az Unió, akkor meglegyenek a kapcsolatai kelet felé”. A Prof nem eloszor fogalmaz meg hasonlo gondolatokat.
Tudnatok a cikket irni arrol, miert gondoljatok igy? Mi elonye szarmazna Magyarorszagnak az oroszokhoz valo dorgolozesbol, ha az EU felbomlana? Lennenek az orosz-baratsagra plauzibilisabb – es prozaibb – magyarazataim, de a blog altalanos magas szinvonala miatt szeretnem a ti velemenyeteket hallani.

 16. neoprimitiv — 2017-02-12 22:28 

@mate: Nem Magyarországnak. Orbánnak.

Általános mellélövés, amikor azzal érvelnek emberek, hogy „nem lehet ilyen hülye, ez betenne az országnak”. Na ez az, ami lényegtelen. Érdemes elolvasni Szilágyi Ákos cikkét (http://168ora.hu/megjatszott-diktatura-szilagyi-akos-huszas-evek-kozepeig-kilenghet-az-illiberalis-inga/) ő jobban megfogalmazza ezt. A lényeg, hogy a legcsóróbb, legélhetetlenebb országban sem jelent gondot az uralkodó rétegnek a napi kaviárra való.

Az oroszoktól könnyebb pénzt szerezni, mert a kormánynak nem kell a választói felé elszámolnia vele és kevésbé finnyásak is, mint a fújlibsi uniós országok.

Amiben jogos a kételkedés az az, hogy amennyiben összejön a bonszaidúcsénak az unió szétverése, akkor ő fontos trójai falóból hirtelen egy rakás hulladékdeszkává válik Misa mackó számára, de ezt úgy tűnik nem érzékeli.

 17. professzorpizka — 2017-02-13 06:55 

@mate: Orbánt itt sem szoktuk hülyézni, véletlenül senki sem nyeri meg háromszor a választásokat. Ő valóban kiváló politikus, nagyszerűen ért a hatalom megszerzéséhez és gyakorlásához. A bajom nekem az vele, hogy itt véget is érnek a képességei, az ország jövőjével, fejlődésével kapcsolatban nnicsen víziója, és mindenkit gondosan eltakarított maga mellől, akinek van.

Mint annyi mást, kapcsolatunkat az oroszokkal is az határozza meg, hogy nincs Osztrák-Magyar Monarchia, hanem Duna-menti kis nemzetállamok vannak. Így viszont az oroszok és a németek között nincs komoly hatalmi tényező. Ez egyébként az európai történelem egyik fő problémája. Az EU ugye megoldotta (?) nyugaton a német-francia puha határ problémáját, amely Nagy Károly unokái óta fennállt.

Nagy Károly birodalmától keletre azonban hol az aktuális német birodalom, hol egy-egy erősebb magyar vagy lengyel uralkodó nyomult be a vákuumba, legutóbb pedig az Osztrák-Magyar Monarchia.

Egy ilyen birodalom elzárja az oroszokat attól, hogy közvetlen résztvevői lehessenek Európa politikai életének, míg a hiánya állandó pezsgést eredményez Közép-Európában, hiszen a németek és oroszok erősödése-gyengülése folyamatosan átrajzolja az itteni érdekviszonyokat.

Most is ez zajlik. Németország ugyanis a német gazdaság befektetései révén majdnem teljesen megvalósította Hitler expanziós terveit. (ezt persze azért is kockázatos kijelenteni, mert senki sem tudja mik voltak egész pontosan Hitler expanziós tervei) .

Az EU tagsággal német befolyási övezetté vált a Baltikum. Lengyelországnak azon részei, melyeket egykor Kelet-Poroszországként és Sziléziaként ismertünk, újra összenőttek az anyaországgal. Ezek a tartományok sose a kaczyniskysta jobboldalra szavaznak, hanem mindig valamelyik européer pártra, és a városaik – ahogy régen – újra német tőkéből élnek és gyarapodnak. A vidék meg egy-két évszázad alatt szokott szlávosodni-germánosodni. (Nem véletlen a lengyelek Amerika-barátsága: nyugatra akarnak tartozni, de a német vazalluslét az EU egyik legnagyobb országának annyira nem ízlik).

Délebbre az egykori szász területek, melyek Csehszlovákiához kerültek, egyre inkább visszanőnek oda, ahova tartoznak, legalábbis gazdaságilag.

Ezektől a területekről keletebbre, egységes politikai akarat hiányában, amely egységes jogi-közigazgatási szabályozókkal és saját gazdaságpolitikával irányítaná egy helyi gazdasági elit felemelkedését, peremterület van, amely versenyez a központ befektetéseiért. Ezért nem tud a visegrádi négyek (és Románia) együttműködése hatékony lenni.

A vasfüggöny korában ezeket a viszonyokat mesterségesen megváltoztatta a szovjet katonai-politikai jelenlét. A német gazdasági erő benyomulásának hiányában Magyarországnak voltak komoly gazdasági (export-) érdekei a Szovjetunióval és a béketáborral kapcsolatban, ráadásul a legstabilabb rezsimként a változások kikísérletezésének is fontos terepe lett.

Ez a szerep mára drasztikusan megváltozott. Nincsenek a Nagy Szovjetunióba szinte hazajáró külkeresek, akik orvosi berendezéstől a bébiételen át a kenyérpirítóig próbálnának minél több dolgot eladni, és nem áramlik ide cserébe nehézipari termék és nehézipari nyersanyag. Ráadásul nem kellünk arra sem, hogy sub rosa tárgyalások bonyolódjanak rajtunk keresztül.

Orbán túl nyugatra került ahhoz, hogy olyan, kilóra megvehető, érdekkörbe vonzható diktátor legyen, mint a mindenféle „-sztán” országok diktátorai, akik az orosz medve beleegyezésével tudják fenntartani uralmukat. Magyarország nyugatra kereskedik, onnan jön pénz és befektetés.

Amiért mégis fogadjuk Putyint, és amiért ő mégis idejön, az Oroszország alapvetően politikai alapú beleszólási kísérlete Nyugat-Európa életébe.

Ez a kísérlet nem sikertelen, hiszen több orszgágban is sikerült nyíltan oroszbarát politikusokat felépíteni, de a közelmúltig úgy látszott, hogy Fillon személyében Franciaországot is olyan ember vezette volna, aki Oroszországot elfogadja az európai politika nagyhatalmi tényezőjének, akivel nem Kis-Trianonban, hanem Versailles-ban kell tárgyalni.

Németországban is komolyan foglalkoznak azzal, hogy Oroszország, amely gazdasági erejét tekintve, töredékét tudja a német teljesítménynek, nagyon nagy politikai befolyásra tett szert.

Angela Merkel ezért, minden látványos külsőség elkerülése mellett, folyamatosan jól működő kommunikációt tart fenn Putyinnal, mert ez a német gazdaság érdeke is. Az oroszoknak viszont nem érdeke az a fajta higgadtság, amivel Merkel tárgyal, mert ez bizonyos szempontból nagyonis kiszámítható, és az eredménye az, hogy Németország lassan, de biztosan nyomul kelet felé, és Oroszországnak nincsenek gazdasági eszközei a megállítására.

Magyarország ebben a helyzetben nagyon rövid pórázon van, hiszen mi itt a német periféria közeli zónájában éhen halnánk a német gazdaság pénze nélkül. Ezért tűrik el Orbán összes diktátori tempóját: egyszerűen nem éri meg minket kirakni az Unióból.

Ezért van az, hogy Orbán folyamatosan feszegeti a határokat, miközben a külpolitikánk nagyjából abból áll, hogy Lázár Jani kiszalad Berlinbe és megkérdezi, mit szabad és mit nem. A közelmúltig egy virtigli titkosrendőr volt a berlini nagykövetünk, azóta meg az egyik legjobb, még a külügyben maradt diplomatánk, hogy pontosan tudjuk, mit akarnak tőlünk Berlinben.

Putyinnak mi semmit nem tudunk adni, és ő sem jön ide másért, mint hogy megmutassa Merkelnek, hogy Oroszország a kamu facebook oldalak működtetésén, és szélsőséges pártok szponzorálásán túl is képes befolyást gyakorolni. Ehhez persze az kellene, hogy létező esélye legyen egy keleti fordulatnak Orbán politikájában. Viszont Orbán tudja, hogy kb aznapig lenne miniszterelnök, így ilyen nem lesz.

Ezért gondolom sima pávatáncnak a Putyin-látogatásokat.

 18. hadrian77 — 2017-02-13 09:10 

@professzorpizka: Orbán próbálja folytatni a hintapolitikás hagyományokat. Azzal viszont nagyrészt ő is tisztában van, ahogy te is írtad, a keleti fordulattal bukna. Ráadásul Putyin újra próbálja építeni az orosz birodalmat és ő nem az a típus, aki elfelejti, Orbán hogyan viszonyult korábban az oroszokhoz.

 19. heizer — 2017-02-13 11:01 

@professzorpizka: Ha ez mind így van akkor igazából a németeknek lehetne igazán komoly stratégiai politikai érdeke, hogy létrejöjjön a V4-ből egy működő kis únió. Ahol a lengyel – magyar – szláv nacionalisták (akik sokan vannak és fogékonyak erre) eljátszhatnák azt, hogy őket nem máshonnan irányítják, lehetne kellően (finoman) kardot csörgetni a németek és az oroszok ellen is, miközben álmodozni a lengyel-magyar barátság csodálatosságáról (egyébként tényleg az, főleg amennyire tudom a lengyelek részéről), a három tenger mosta határokról, az új monarchiáról meg ilyenekről.

A németek okosan megtarthatnák itten gazdasági érdekeltségeiket, akár még az oroszok is. Az uniós támogatásokat finom kis haditechnikai fejlesztésekbe fordítanák, hogy mindenki tudja hozni a min. 2%-ot, de a kardcsörtetés ne legyen ennyire véres semmilyen oldalról, mert, hát mégse az egész NATO meg a nyugat állna szembe a ruszkikkal, hanem csak egy kis középhatalomka. (Plusz Törökország féken tartása is ugye.) Akik nagyrésze egyébként bőven megelégedne ezzel, sőt.

„aki Oroszországot elfogadja az európai politika nagyhatalmi tényezőjének, akivel nem Kis-Trianonban, hanem Versailles-ban kell tárgyalni. ”
Ezt nem értem, ez eddig nem volt így? Oroszország 300 éve az európai politika nagyhatalmi tényezője. Ezt most komolyan vitatja valaki?

Azért ezt a balti-adriai középhatalmat a németek helyébe rendszeresen figyelmeztetném, hogy úgy arcoskodjon, hogy a nagyhatalmak háborúi immár 500 éve a nagy k-európai síkságokon szoktak eldőlni. De legjavát mindenesetre ott vívják meg.

 20. untermensch4 — 2017-02-13 11:05 

@hadrian77: ” Putyin újra próbálja építeni az orosz birodalmat és ő nem az a típus, aki …”
Nehéz elhinni hogy „ex-ruszkikhaza” viktorunknak nem tűnik fel, Putyin az az ex-kgb-s típus aki az erős mezőnyből kiemelkedve felküzdötte magát a csúcsra. Akinek ilyen barátja van annak nem is kell ellenség…

 21. hadrian77 — 2017-02-13 11:34 

@untermensch4: mind a ketten ismerik egymást szerintem. Mosolyogva kezet fognak egymással, de a másik kezükben a hátuk mögött ott a bökő.

 22. tudi — 2017-02-13 18:08 

@professzorpizka:
Prof, te gondolatolvasó vagy, mert én is kb ezt akartam írni, még tegnap, de akkor még csak a gondolatomban volt meg, persze nem ilyen aprólékosan kifejtve. De én is hasonlóan vélem, mi nem kellünk Putyinnak olyan nagyon, ha lépnénk/borulna az EU, itt kb a rendszerváltáshoz mérhető, vagy annál is nagyobb recesszió lenne. Meg ugye most számolatlanul dől a pénz, tudtommal a GDP 5-7%, ami nem kevés, ezt Putyin nem tudná adni, vagy max hitelként, meg azért neki is el kell tartania egy két koloncot a közelében, mint ütközőállamokat.

 23. antikati — 2017-02-13 19:14 

@hadrian77:

Háát, bökő szerintem csak a Putyin kezében van. Viktor csak azt hiszi hogy ami a kezében van, az egy bökő. Ha használni próbálná, kiderülne hogy csak egy bádoglemez, ami bökőnek néz ki.

 24. mate — 2017-02-13 20:16 

@professzorpizka: Koszonom a reszletes valaszt. De azt hiszem felreertetted a posztom elejet, en valoban inkompetens, tehetsegtelen kormanyfonek tartom Orbant, a fentebb emlitett okokbol. A politikai hatalom megtartasa, es az arra valo alkalmassag mas kerdes. De emlekezzunk ra, hogy Orban ket valasztast is elbukott sorban, majd egy oszodi beszed, egy gazdasagi vilagvalsag es egy roppant alacsony szinvonalu ellenfel (MSZP) kombinacioja segitette csak vissza a hatalomba, ahol most eppen egy, tizezrek eletet kovetelo, humanitarius katasztrofa az egyik legfobb tamasza. Zseninek biztos nem tartom ezen a teren sem.
De a fo kerdes nem ez volt, hanem az oroszorszag-politika. Egyetertek veled abban, hogy Putyin miert jon ide. Azt viszont nem fejtetted ki, hogy miert fogadjuk. Mi haszna van Orbannak/az orszagnak a pavatancbol? Emellett Paks II, sulyanal fogva, nem cafol ra a „sima pavatancra”?

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.