Az erősebb kutya és a parizer

Bejárta a magyar internetet a hír, hogy ide a nyugati boltmultik rosszabb minőségű árut hoznak, mint Ausztriába. Frusztráló, mert az élelmiszer-láncok Ausztriában nem látványosabban drágábbak, mint nálunk. Ha ugyanazt vesszük. A különbség az, hogy ott még van egy polc a mi választékunk felett, jobb áruval.

Frusztráló hír ez, hiszen azt jelenti, hogy 25 év rendszerváltás, a sok elviselhetetlen, fingszagú alak uralma Antall Józseftől Horn Gyulán át Orbán Viktorig, semmit se ért, hiszen még mindig “ki kell menni Bécsbe” ha valami jót akarunk venni. A magyar egyébként ezt tudja, nem véletlenül omlott össze a Magyar Posta karácsonykor a külföldről rendelt áruk miatt.

Sok politikus, legutóbb például Pápa Levente vizsgálatot követel, mert ez a gyakorlat szerintük nem piacgazdasági alapú. Pedig dehogynem. A legszebb lecke arról, hogyan működik (illetve nem működik) nálunk a polgári társadalom és az ő gazdasági modellje, a kapitalizmus.

Vulgármarxista vagy vulgár-kapitalizmuskritikus helyeken gyakran találkozni azzal az érvvel, hogy a kapitalizmus azért nem jó, mert korlátlanul érvényesül az erősebb kutya elve.

Olyan kapitalizmus, ahol ez így történik, csak a tankönyvek lapjain van, meg rövid ideig a kemény diktatúra alól szabaduló országokban, illetve még az USA hőskorának frontier land zónáiban, az aranyláz, a vasútépítések idején.

Ezekben az a közös, hogy a társadalom vagy még nem épült fel, vagy éppen teljesen dezintegrálódott. Ez utóbbi van nálunk is, nem a multik magatartását kell kivizsgálni, hanem ezt. A puha diktatúrában kezdődött lassú erjedés most ért el oda, hogy a magyar (állam)kapitalizmusban tényleg az erősebb kutyának jutnak kizárólag a szerelem gyönyörei, mindenféle igazságosság nélkül.

A konkrét esetben két jelenség találkozik: az egyik az, hogy a szolgáltató megpróbálja az adott keretek között a legolcsóbban kihozni a szolgáltatást, hogy több hasznot szedhessen be. A másik pedig az, hogy a vásárlóközönsége tudatos magatartással ebben nem akadályozza meg.

Hogyan akadályozhatná meg?

Adódik a válasz, hogy tartson fenn olyan szerveket a társadalom, amelyek folyamatosan figyelik, hogy mit akarnak itt eladni a multik és lépjen fel, ha rontják a minőséget. De hiszen ilyen van, a NÉBIH, béna reklámjai dacára, alapvetően ellátja ezt a feladatot.

Akkor mi a gond? Mi vagyunk a gond, ugyanis megvesszük a selejtet is. Ha ki van téve 199.- forintért jó sört, meg mellé 179.- forintért valami takarmánykukoricából főzött lóhúgy, addig nem fogy a jóból, míg a Bumzenbrunnen Pils el nem fogyott mellőle.

Egy ideig úgy van vele, hogy nem éri meg kétfélét gyártani, idehozza ugyanazt, amit Ausztriába is. Aztán viszont elkezd számolni, és rájön, hogy ha a teljes élelmiszer szortimentjét lejjebb veszi minőségben, azon már keresni fog. Főleg, ha ezt egyszerre két piacon tudja megtenni.

Főleg, ha a versenyképesség érdekében azon a piacon alacsonyan tartják a bérszintet. Főleg ha azon a piacon hatvanéves tradíció a mindegy, csak sok legyen kultúrája. A kurucos felhorgadás is csak egy ideig fog tartani, aztán megveszik majd továbbra is a szart.

Mert a kapitalizmus alapszabálya nem az erősebb kutya baszik, hanem az, hogy akinek elég a szar, az szart fog kapni. Bérből is, parizerből is, miniszterelnökből is.

11 hozzászólás

 1. stoppos — 2017-02-17 12:09 

Az utolsó mondaton felnyerítettem. Ütős. 🙂

 2. jeff — 2017-02-17 16:21 

Tisztelettel, de nem értek egyet. Pont azért van balhé ebből a dologból, mert ha lassan is, de itt is kialakult az a réteg, aki nem elégszik meg a szarral, igényli a jobb minőséget, akár magasabb áron is. Az meg főleg bosszantja, hogy ugyanazért a pénzért rosszabbat kap. Nyilván pénztárca vastagság függő is a dolog, de nem keverném össze a “nincs pénzem jobbra” és a “jó nekem a szar is” hozzáállást.

 3. panamajack — 2017-02-17 16:34 

@jeff: Nekem meg úgy tűnik, hogy itt egyelőre inkább csak sértett büszkeségből hőbörgés van. A tudatos fogyasztó a pénzével szavaz. Akinek igénye van, az megveszi a minőséget, még ha drágábban is. A vállalkozó (a multi is) meg olyan, hogy azt rakja a polcra, ami jobban fogy. Lásd például a “bio” divatot. Látszólag nem sok értelme van annak, hogy rosszabbul kinéző, minimális csomagolású árut áruljanak drágábban. Aztán mégis árulnak (legalábbis Nyugaton), mert a népek megveszik.

 4. tudi — 2017-02-17 18:30 

Erről én is hallottam, meg főleg jobbikos ismerőseim miatt még olvastam is. De mondjuk a “magyar üzletláncokban” is hasonlót árulnak nem csak a multiknál. Mondjuk én szoktam NÉBIH-s videókat nézni különböző rajtaütésekről, hát azok jelentős része bizony echte magyar üzem, olyan körülményekkel néha, amit még lehet Afganisztánban is szégyen lenne.

 5. hadrian77 — 2017-02-17 18:56 

Véleményem szerint:
– ahol alacsonyabb a vásárlóerő, ott olyan alapanyagot raknak be, ami ezt elbírja. 27% ÁFA ugye szembe állítható más országok alacsonyabb forgalmi adójával. Végfelhasználói ár ugyan annyi, az adó itt több, alapanyaggal kell játszani, hogy az ár tartható legyen.
– ha más a közízlés, mást kell belerakni, hogy a helyi íz elvárások tarthatóak legyenek. Nem véletlen cukrosabb ide haza a kóla meg a gyömbér, erre van igény.
– hogyan lehet egzaktul összehasonlítani, hogy más összetevők miatt a termék élvezeti értéke alacsonyabb? Reklamáljak Szegeden, mert nincs tészta a halászlében és ettől nekem szarabb lesz?

 6. flanker — 2017-02-17 19:55 

Tökéletes értelmezés

 7. UnA — 2017-02-18 00:22 

@tudi: Ezért kell olyan forrásból vásárolni, amit ismersz és / vagy amiben megbízol. Lehet rögtön kezdeni a helyi piacokon.

 8. tudi — 2017-02-18 12:12 

@UnA: Nos ez egy részét megspórolom, mert vidéken lakom és van kertünk, meg tartunk disznót, ha a rohadt madárinfluenza sem lenne a környéken, akkor tyúkjaink is lennének. Meg azért a piacokon is van átverés, egyik ismerősöm tyúktelepen dolgozott, ahol a tyúkokat szülőpárnak tartották és a felesleges tojást meg eladták, jártak oda sokan és vitték mint a cukrot. Aztán hogy-hogy nem a tojás egy része bizony a helyi piacon bukkant fel, mint házi tojás 🙂

 9. p444 — 2017-02-18 18:28 

@jeff:
tisztelettel, pont ennek a réteg tagja vagyok. és mivel elegem lett, elhúztam az országból (5 hónapja). ezer kilométerrel jöttem nyugatabbra, és itt egy kenyér egy hétig megehető. sok más mellett ez egy igen erős érv volt a távozás mellett. otthon, ha akartam se tudtam ilyet venni. 1103-as iránytószámmal nem fogok budai meg belvárosi pékségekbe járni napi 11+ óra munka után, hogy megvehessem a négyszeres árú, de normális minőségű (!) ennivalót. inkább elköltöztem egy olyan helyre, ahol ehhez nem kell plusz energiákat befektetnem, hanem bármelyik pékségben, áruházban (pl. Tesco-szerű helyen is) azt kapom.

 10. kheiron — 2017-02-19 20:44 

Az egész poszt szerintem kapufa.

Te – ha jól értelmezem – abból indulsz ki, hogy mivel nálunk alacsonyabb a vásárlóerő, ezért jó lesz ide a Balkánra ócsón a szar is. Ez részben így is van, ld. a Lidl 3 szintű árukészletét.

A probléma viszont épp az, hogy amit te, mint normális vásárlóerejű vevő, osztrák áron veszel meg, az is szar. Mintha az általad preferált Lidl-ben a “prémium minőség”, ami azért már nem az átlagos magyar árszint, direkt más összetevőket, pótszereket tartalmazna, mint ugyanaz az árucikk 400 kilométerrel nyugatabbra.

Te pedig magadban keresed a hibát, hogy azért veszed meg az osztrák árszínvonalú szart, mert egy igénytelen bunkó vagy, ahelyett, hogy a valóságnak megfelelően a gyártó vagy a kereskedő q anyját szidnád és beperelnéd őket.

 11. heizer — 2017-02-20 08:20 

Basszus én mindent megértek, de gyakorlatilag arról megy a vita, hogy miért szarabb nálunk a kóla!!!, meg miért nincs a Knorr carbonara-ban sajt!!!??? Az ipari joghurtban szarabb az alapanyag!!!!

Most azért hisztizünk, hogy a szarból is miért a szarabbat kapjuk??

Nem lehet itt már tisztességes szart kapni kérem a szaros pénzünkér se…

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.