Elkúrtátok.
Nem hazudtatok éjjel és nappal, ennyire nem súlyos a helyzet. Hiányoznak a trükkök százai is, ez viszont már gond.
A HVG és környezetével szemben az embernek nincsenek nagy elvárásai, hiszen maga a lap arra való, hogy a felszínes társalgást fenn tudjuk tartani jobb helyeken, conversationally equipped legyünk, ahogy az amerikai mondaná. Semmi nincs a lapban, amelyet kellő angoltudás birtokában egy félórányi wikipédiázás ne adna tudtunkra. Persze, az a pár száz forint pont elég arra, hogy megnézzük, miről kellett volna wikipédiázni, és a fűrészporos szépelgés, amely az írások stílusát jellemzi, még mindig sokkal jobb mint a Heti Válasz arculata, amely nem is látszik, tekintettel arra, hogy a Heti Válasz derékig el van tűnve valamiben, amit most médiatörvényileg nem nevezek meg.
Ha például választásokról van szó, akkor értelmes fiúk kiwikipédiázzák a d’Hondt rendszert, és szép kerek mondatokban elmagyarázzák, miért nem nyert Mátészalkán a jobbik, így pár száz forintért mi is okos és értelmes fiúk lehetünk, amikor összefutunk anyukánk egyik ismerősével és aktualitásokról kell beszélgetni. Nochdazu szép képek vannak benne.
Igenám, de a goldenbloghoz vagy érteni kéne, vagy legalábbis törődni vele. Igaz ugyan, hogy a kategorizálással sikerült leválasztani a resztlit, és az egyébbe tenni a viszonylag érdektelen, hirdetési bevétel szempontjából nem túl jelentős blogokat, de még két húzás a gyaluval sokat segíthetett volna. Meglehet ehhez gondolkodni is kell, az meg fárasztó.
A goldenblog mezőnyét áttekintve látszik, hogy vannak már profik és olyan amatőrök akik sokat áldoztak a blogjukra. Az ilyen blogok már nem a bloggerről szólnak, és szerkesztettségük, tartalmuk olyan olvasótömeget vonz, hogy még a jogalkotók fülébe is eljutott, valaki behívhatta nekik a Vastagbőrt az ájpedjükre.
Megint mások (például én) hol az aktuális idegbajunkat, örömünket, bánatunkat írják ki magukból, hol pedig megeresztenek egy véleményt vagy irodalmi művet, ahogy tavaly hívták, komplex blogot gyártanak.
A harmadik típus pedig az életét vagy a heppjét írja ki a netre, a nutriamenhelytől a fogyatékkal élésen és a hímzésen át a különféle közszolgáltatók szidásáig.
Az egyéb kategória olyan lomtár lett, ahova mindenféle típusból hajigáltak, miután durván leválogatták a tipizálható blogokat. Egy ilyen vegyes katyvaszban nem lehet EGY szavazatot igazságosan odaadni.
Egy példa: valaki szereti Gipsz Jakab blogját, mert ismeri Gipsz Jakabot, és már csak barátságból is rá szavazna. Szereti a Konteó blogot, rendszeresen olvassa és kommenteli. Szereti XY blogját mert vicces. Részvéttel és szimpátiával olvassa a fogyatékkal élő blogját, és tiszteli a szerző erejét, hogy ahelyett, hogy mély depresszióba zuhant volna, jó hangulatú blogot ír. EGY szavazata van.
A megoldás nem bonyolult, kisközségek választásain a világon mindenfelé alkalmazzák. Öt szavazat. Gézát mert okos, Marist mert gimiben dugtunk, Lacit mert jóba’ van a képviselővel, Pistit mert van pénze, Jóskát mert az unokatesóm.
Informatikailag ez persze nyilván bonyolultabb és akkor is mindenki utálná a Goldenblog szervezőit, ha öt szavazatot lehetne kiosztani az egyéb kategóriában. Csak akkor talán nem kettő százaléka lenne a nyolcadik helyezettnek és lehetne róla egy kétoldalas, grafikonokkal illusztrált cikket írni, amelyben hatszor szerepel az "úgynevezett" kifejezés.
Addig is viszont erős fenntartásokkal fogom olvasni a HVG-t. Igazából nem fogom. Ha eddig sem, minek rászokni.