Úgy képzelem, ha a főrektor úrnak a fejére csapnának egy kalapáccsal (hammer), az úgy szólna, hogy „kling!”.

A human tudomanyok a szellem es a lelek megtartoi.
A tobbi tudomany a szelleme’ es a teste’.

Azért a szellem és a lélek másból is táplálkozik, legyen bár papé v. irodalmáré:)
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/csokonai.htm
Üdv 🙂

Mi tortent konkretan? (Ha van valami anyag rola…)
Megtevesztett, hogy az effele velekedesek/meggyozodesek es kijelentesek mindig is, de legalabb nehany evtizede letezok!:)

@professzorpizka: Igen, ezt „fogtam”!:) Kicsit kesobb!:))
Es milyen alkalombol keszult interju?

@becsuszoszereles1k: Sajat koltoi kerdesemre valaszul, inkabb elolvastam az eletrajzat.

@panamajack: Nem biztos, hogy ezekkel az emberekkel egy országban akarok élni. Vagy bolygón.

@escargot: A legviccesebb az, hogy a szerző egy huszas éveinek közepe-vége felé járó kis nyikhaj, akinek nem hogy családja, de valószínűleg még barátnője sem volt soha. Mondjuk ez valamennyire megmagyarázza, miért ír úgy, mint egy naftalinban tartósított Hyppolit a lakáj, de akkor is kedvem lenne felpofozni, szigorúan makarenkóilag.

@panamajack:
Keressetek egy régimódi dobkályhát! 🙂 🙂
Makarenko pofonja (az a bizonyos) ui. a szerző saját bevallása szerint oly lendületes volt, hogy az alany elgázolta a kályhát. [Más kérdés, h Anton Szemjonovics azt is leírta: kurvára szégyelli, hogy már tényleg nem volt más eszköze, mint a maflás.]

@panamajack: igenigen, azt olvastam, jó írás volt :))

@bertrand: gumikapalács nem lenne célravezetőbb? :))
ha az ember kidühöngi magát, egész vicces lesz a világképük: mert ugye vannak bőőőcsészek (bárki, akit jobban elismernek náluk szakmailag) akik semmire nem jók, mert csak buzik által csinált színdarabokra járnak, meg a reálosok (bárki, akiről nem tudja mit csinál, de feltételezi, hogy köze van a fizikához) akik mind olvasatlan sudribunkók, de eladható csavarokat gyártanak egész nap.
Összességében ne aggódjunk, pont olyan gyorsan változtatják a nézeteiket mint az analfabéta marinéni a tanyán. Ha a „mérnökök” (bárki, aki olyat csinál, aminek köze van a fizikához, ne felejtsük) elkezdik pedzegetni hogy ohm törvényét nem nagyon lehet alkotmánnyal felülírni, majd lapátra kerülnek ők is 🙂

@bertrand: Az ég áldjon meg, ne adj nekik ötleteket.
Képzeld el, amikor megörülsz a kutatásnak, elmondod milyen helyszín/felszerelés/képzettség kell hozzá, és azt választ kapod, hogy egy pincét, két ollót és egy darab politikusgyereket kapsz és hiába magyarázod, hogy ezzel nem lehet ám megcsinálni, mert a nerben nem létezik a racionalitás 🙂

@panamajack: gyaúr… viccelsz? boszorkányként rendes időben már rég elégettek volna. ó idők, ó erkölcsök. nincs itt már semmi, csak a humán értelmiség diktatúrája a féritél felett.

Ez de odabasz!

http://annyit.blog.hu/2013/06/13/a_magyar_jovo_megtekintheto_ormenyorszagban?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2013_06_14&utm_campaign=index

@panamajack: Eleg vilagos.:)
Az ‘europaizalt parkban szokatlan dzsungelragadozo’ – ketszer is feltett – kerdesre vegul csak megkapjuk a valaszt, az utolso bekezdesben: Europa (mar) nem kapkod ertunk, sem utanunk – sem kozben…
Vajh milyen lehet a „szuzne’p” aranya? Vajon mit lep…

ezt meg ajánlom hozzá, ha már elolvastam 🙂

http://mozgovilag.com/?p=6363

@marcipan: Koszonom.

@marcipan: Nem is fogod látni egyhamar. Két okból: egyrészt a Magyar Bálint-féle társaság (és ebbe beleértem az egész mai „demokratikus ellenzéket” Gyurcsánytól Fodor Gáboron át az MSZP-ig, talán Bajnai valamennyire kivétel) politikai hullának tekinthető. Ők, akik a rendszerváltást „csinálták”, majd elkúrták (részben hozzánemértés, részben korruptság miatt). Persze a Fidesz teljesen ugyanez a garnitúra, csak éppen a Trónok Harcát ők nyerték meg, ők voltak a legügyesebbek, legerőszakosabbak és leggátlástalanabbak. Magyar Bálint ezért is tud most ilyen éles szemű és őszinte elemzést adni: egyrészt ő tényleg végig résztvevő játékosként látta az eseményeket, másrészt az ő esetében már nincsen tét, hiszen véglegesen veszített. Megoldást viszont éppen ezért nem adhat, mert ami puskapora volt, azt már mind ellövöldözte. De mint mondtam ezzel kb az egész ellenzék így van, ezért nincs is semmi esélyük 2014-ben fordulatot elérni – tulajdonképpen ők is tét nélkül politizálnak. Ezért sem támadják a kormányt olyan erővel, ahogyan megtehetnék – nem a győzelemre készülnek, hanem a hosszútávú, a kormány kegyeitől függő „őfelsége ellenzéke” szerepre (Különösen az MSZP).

A nagy kérdés a következő: ha nem ők, hát akkor ki? Elvileg erre a mi generációnk lenne hivatott (30-asok/40-esek, az első nemzeték, aki már nem volt KISZ-tag, és a rendszerváltás előtti kort csak gyerekként ismerte), de az a helyzet, hogy ez a generáció elveszett. Mind a Fideszt, mind az MSZP-t az egyel előző 50-es generáció uralja, akik mögött vagy másodvonalbeli csicska (Fidesz), vagy maximum előtérbe tolt bábu lehetünk (Mesterházy). A nagy többség persze csalódott és apolitikus: vagy külföldre ment vagy otthon él de igyekszik minél jobban izolálni magát a politikától. Ráadásul a magyar nép belefáradt a rendszerváltásokba, bizonytalanságba, abba, hogy holnap semmi sem úgy van, ahogy tegnap volt. Elveszette a hitét a demokráciában, a jövőben, az EU-ban (a kapitalizmusban meg soha nem is hitt). Bizony én úgy látom, hogy Orbán Viktor jókor van jó helyen, és az elkövetkező 10-20 évben meghatározza majd Magyarország sorsát. Fell kell ugyanis nőnie egy olyan generációnak, akinek már Fideszisztánból lesz annyira elege, hogy igazi alternatívát keres majd, és nem 90-es évekbe akar majd visszatérni, ahogyan a mostani ellenzék nagy része (a Jobbikon szerintem előbb-utóbb vagy legalábbis hallgatólagos szövetséget köt a Fidesszel, vagy kiszorul a Parlamentből)

@marcipan: M. Bálint is hosszan elemzi a fogalmi keret problémáit, és igaza van. Kérdés viszont: ha balra nem megyünk vissza (az valóban egy meghaladott iránynak látszik, mínusz párezer újlipótvárosi nyugdíjas és kiöregedett ózdi kohász), a liberális niche-t inkább nem is emlegetjük, a széljobbot meg nem szeretjük, akkor mi is marad? Egyrészt az öko-zöld-antiglob-alapjövedelmes-akármi szélbal, a bázisdemokratikus nemisvagyunkpárt szerencsétlenkedés, és még? Bár azt hiszem, egy rendes jobboldalra lenne valójában szükség. Kérdés, hogy igény volna-e rá?

Nezzuk vissza sajat tortenelmunket:
[Szechenyi]”Az átalakulásban – a stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében – nem kívánta kizárólagos szerephez juttatni a társadalom változó (tehát nehezen kiszámítható) erőit, legyenek azok kormánypárti vagy ellenzéki oldalon. Félve a reformmozgalom esetleges megsemmisítésétől, nem akart ujjat húzni Béccsel, ezért az ellenzékiség helyett a felülről jövő reformokban bízott. 1845-ben elvállalta a Helytartótanács közlekedésügyi bizottságának elnökségét. Hírlapbeli Kossuth-ellenes támadásait pedig az 1847-es Politikai programtöredékekkel tetőzi be.

Kossuth Lajos viszont úgy vélte, hogy a társadalmat semmilyen indokkal nem lehet passzív szerepkörbe kényszeríteni az átalakulás során. Személyes tapasztalatai – melyeket az 1831-es koleralázadás idején szerzett – és az európai forradalmak tanulságai arra figyelmeztették, hogy a politikából nem lehet tartósan kizárni a társadalmi mozgalmakat. Ezért demokratikus nézetrendszerekre támaszkodott, s nem hitt az elitek vagy a kormányzati hatalom mindenhatóságában. Politikai beállítódása tehát alapvetően eltért Széchenyiétől.

Gazdasági téren Széchenyi az angolszász szabad piaci elveket vallotta, Kossuth inkább a protekcionista, védővámos gazdaságpolitikát részesítette előnyben.

Kettejük ellentéte a modern sajtó szerepével kapcsolatban vált nyilvánvalóvá. Kossuth az 1840-es évek elején egyre inkább meg volt győződve arról, hogy a polgári átalakulás kikényszerítéséhez a Széchenyi alapította kaszinók nem elegendőek, a társadalom politikai aktivitását növelni és irányítani kell. Kossuth társadalom-felfogása mögött a jogok egységes eredetét hangsúlyozó szabadságfogalom állt, míg Széchenyi a politikai jogok gyakorlásánál számításba vette a vagyoni és a kulturális adottságokat.

Végső célja mindkettőjüknek a liberális, polgári nemzetállam megteremtése volt. Kossuth azonban gyorsabb változásokat akart, nem volt tekintettel az udvar érzékenységére, így küzdött a nemzeti önrendelkezésért is. Az arisztokráciával szemben pedig az ellenzéki köznemességet tartotta a változások irányítójának. Míg Széchenyi 1842-es akadémiai beszédében a nemzetiségekkel szembeni türelemre intett, addig Kossuth a kor szellemének megfelelően harcos nacionalista, az asszimiláció híve volt. Amíg Széchenyi empatikusan tekintett a Magyar Királyság területén élő nemzetiségiek törekvéseire, addig Kossuth nyíltan hangoztatta, hogy „én soha, de soha a magyar szent korona alatt, más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok”.f [5] Kossuth szeme előtt a francia forradalom példája lebegett, ahol egyszerű nyelvtörvényekkel létrehozták a homogén francia nemzetet. Nem vette figyelembe, hogy az azóta eltelt időben a nemzeti eszme és a nacionalizmus nagy fejlődésen ment keresztül.

Az ország közvéleménye és az ellenzéki politikusok mindenesetre az 1840-es években valamennyien Kossuth mellé álltak. A reformkor politikai küzdelmeiben a liberalizmuson belüli áramlatok harca – például Széchenyi és Kossuth vitája – tűnik meghatározónak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a korszak fő politikai frontvonala az áramlatokat magában foglaló, belső vitákat folytató liberalizmus és a nagyon is erős pozíciókkal rendelkező konzervatív-abszolutista-állagőrző politika között húzódott.”[sic.] wiki