Kiegészített szonett a főrektor úrnak

A nők főznek és szülnek
A papok megmondják mit gondolok
Vasat olvaszt a munkás
És kapál a paraszt

Folyót duzzaszt a vezér
Szeretik az asszonyok
Híreket mondanak
És én mindet elhiszem

A mai világban a Természettudományok
és a Műszaki tudományok
Értékteremtők.

A humán tudományok, a kultúra fontos
de értéket nem teremt
Gyönyörködtet csak, boldogságot ad és ezt is

kicsit
néha
talán
ha szabad

igénylik az emberek.

40 hozzászólás

 1. panamajack — 2013-06-12 08:53 

Úgy képzelem, ha a főrektor úrnak a fejére csapnának egy kalapáccsal (hammer), az úgy szólna, hogy “kling!”.

 2. wazelin — 2013-06-12 09:30 

A korlátoltság mindenhol remek dolog, de az oktatásnál a legjobb. Hihetetlen, de főleg az, hogy hol volt korábban rektor.

 3. becsuszoszereles1k — 2013-06-12 10:26 

A human tudomanyok a szellem es a lelek megtartoi.
A tobbi tudomany a szelleme’ es a teste’.

 4. escargot — 2013-06-12 11:10 

Rövid pillanatra valami megfáradt műszaki szakbarbárnak tűnt. Hogy az ELTÉ-ről hogy tudott ennyire átcsapni “gyakorlatiasba”, az rejtély. Mindenesetre ha valaki még egyszer arra mer tekintélyt alapozni, hogy ő professor emeritus, szépen kérem, vegyék el tőle a címét. Vagy zárják őket össze valami kedélyes, magas komfortfokozatú nyugdíjasotthonba.

 5. kszabo — 2013-06-12 11:41 

Azért a szellem és a lélek másból is táplálkozik, legyen bár papé v. irodalmáré:)
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/csokonai.htm
Üdv 🙂

 6. becsuszoszereles1k — 2013-06-12 13:31 

@kszabo: Marcsak az ‘igazsag’ meg a ‘vigasz’ miatt is!!:)

 7. becsuszoszereles1k — 2013-06-12 13:47 

Mi tortent konkretan? (Ha van valami anyag rola…)
Megtevesztett, hogy az effele velekedesek/meggyozodesek es kijelentesek mindig is, de legalabb nehany evtizede letezok!:)

 8. professzorpizka — 2013-06-12 14:07 

@becsuszoszereles1k: a két háromsoros versszak idézet a főrektor úrral készült interjúból

 9. becsuszoszereles1k — 2013-06-12 15:43 

@professzorpizka: Igen, ezt “fogtam”!:) Kicsit kesobb!:))
Es milyen alkalombol keszult interju?

 10. becsuszoszereles1k — 2013-06-12 15:45 

@becsuszoszereles1k: Hasz v’salom! – igy vagy ugy a “vegsoket rugja”?

 11. becsuszoszereles1k — 2013-06-12 17:02 

@becsuszoszereles1k: Sajat koltoi kerdesemre valaszul, inkabb elolvastam az eletrajzat.

 12. panamajack — 2013-06-12 21:40 

Témában csak szőrmentén kapcsolódik, de a hozzáállás és a stílus ugyanaz. Néha a legszívesebben tényleg megfojtanám az ilyeneket egy kanál vízben…

http://mandiner.blog.hu/2013/06/10/a_dekadencia_dialektikajarol#comments

 13. escargot — 2013-06-12 23:10 

@panamajack: Nem biztos, hogy ezekkel az emberekkel egy országban akarok élni. Vagy bolygón.

 14. noirp — 2013-06-13 07:55 

1) A filozófuspör óta mondom [csak a legtöbb környékbeli TTK-s/MK-s kollégának hiába — mindig tudtam, h jó zsíragyú környéken lakom] hogy ez a hozzáállás, pláne, hogy még ki is teszik az ablakba, kurva nagyot fog visszaütni, pont a TTK-s és műszaki népekre. Évtizedekig nem mossuk le magunkról a kultúrbarom-címkét.
2) Aki az ELTÉ-ről indulván ilyen hirtelen lesz “gyakorlati elme”, azt irtózatosan fejbe nyomnám valami szépemlékű szelepnyitó eszcájggal — exkollégáimtól tuti kölcsönkapnám a vasat erre a célra. Otthon, a tanyán színészkedjen főrektor úr anyunak meg a malacoknak.
3) Professor emeritus cím vs. tekintély: jó apám néha idézgeti, hogy “Csak akkor várd, hogy a korodért tiszteljenek, ha sajt vagy”.
4) Jelen sorokat egy olyan szakbarom írja, akinek plö éppen csak a budiban nincs fejhallgató a fején, amúgy — tanú van rá nemisegy — zenére dolgozik, relaxál, zenére ébred és zenével enyhíti, ha felkúrják az agyát; sorolhatnám még, de az utolsó futam mégiscsak az, hogy főrektor úr énszerintem bekaphassa tövig, ha ennyire hülye.
Őszintén remélem, még vagy én, vagy ő és a teljes retyeruttya eltűnik a színről, mielőtt beolvasztják a szegedi dóm orgonájátt a sípokból kinyerhető, “magas minőségű” finomított fémért, beépítendő azt valamely stadionkapuba?! (ugyanez vonatkozik a magyar rádió muzeális nagy szintetizátorára is; értéket ugyebár ez se nem teremt, de feltehetően sok benn’ a réz)
5) A humán tudományoknak is látnátok hasznát, ha a törikönyvvel nem cigit sodortatok volna fiatalkorotokban…mert akkor egy csomó baromságot kerültetek volna el sikoltva…ezt már nem csak főrektor úrnak, hanem följebbre is üzenem.
Goethét se kellett volna kilóra eladni az antikváriumnak, mer’ ő a fenti sorokat már rég megírta sokkal kulturáltabban.

maradtam tisztelettel
noirpova
beosztott vegyészeti másodkolloid

 15. panamajack — 2013-06-13 09:26 

@escargot: A legviccesebb az, hogy a szerző egy huszas éveinek közepe-vége felé járó kis nyikhaj, akinek nem hogy családja, de valószínűleg még barátnője sem volt soha. Mondjuk ez valamennyire megmagyarázza, miért ír úgy, mint egy naftalinban tartósított Hyppolit a lakáj, de akkor is kedvem lenne felpofozni, szigorúan makarenkóilag.

 16. marcipan — 2013-06-13 10:28 

@panamajack: mondjuk aristot önként olvasni beteg elmére vall 🙂 megláttam a nevét, úgyh arra is figyeltem, nehogy az első betűt meglássam az írásban.

kutakodtam az emlékeim között, mert klinghammer még rektor volt, amikor kezdtem, de nem találtam semmit, ami arra utalt volna, hogy ennyire hüje/ ennyire kurva lenne.

lazán kapcsolódik, de érdemes elolvasni (már azoknak, akiket a köcsögbölcsészek nem felejtettek el megtanítani olvasni)
http://anonymus-hu.blog.hu/2013/06/04/osszezavarodott_magyarok

a véleményem az egészről egyébként nem lesz meglepő: az elhízott, zsíros hajú, pattanásos, lekezelő, antiszociális, humortalan, tájékozatlan és csúnya férfiak piszkosul meg tudnak sértődni, hogy nem jutnak puncihoz. ennek a típusnak valahogy mindig meggyőződése, hogy a relativitás-elmélet ismerete feljogosítja őt akármelyik szép/okos/csúnya/buta nő megdugására, aztán meglepődik.

 17. noirp — 2013-06-13 10:35 

@panamajack:
Keressetek egy régimódi dobkályhát! 🙂 🙂
Makarenko pofonja (az a bizonyos) ui. a szerző saját bevallása szerint oly lendületes volt, hogy az alany elgázolta a kályhát. [Más kérdés, h Anton Szemjonovics azt is leírta: kurvára szégyelli, hogy már tényleg nem volt más eszköze, mint a maflás.]

 18. panamajack — 2013-06-13 11:27 

@marcipan: Jó, igazad van, van bennem egy adag mazochizmus…

Aristo elvtársról egyébként már megírtam részletesebben is a véleményemet:

https://raerunk.blogrepublik.eu/2012/06/04/a-jobb-vajon-mi/

 19. marcipan — 2013-06-13 13:07 

@panamajack: igenigen, azt olvastam, jó írás volt :))

 20. bertrand — 2013-06-13 16:42 

Reálosként küldenék egy nagy köszit az elmeritkult professzor úrnak, amiért oly hatásosan erősíti a velünk kapcsolatos sztereotípiákat.

 21. marcipan — 2013-06-14 09:32 

@bertrand: gumikapalács nem lenne célravezetőbb? :))
ha az ember kidühöngi magát, egész vicces lesz a világképük: mert ugye vannak bőőőcsészek (bárki, akit jobban elismernek náluk szakmailag) akik semmire nem jók, mert csak buzik által csinált színdarabokra járnak, meg a reálosok (bárki, akiről nem tudja mit csinál, de feltételezi, hogy köze van a fizikához) akik mind olvasatlan sudribunkók, de eladható csavarokat gyártanak egész nap.
Összességében ne aggódjunk, pont olyan gyorsan változtatják a nézeteiket mint az analfabéta marinéni a tanyán. Ha a “mérnökök” (bárki, aki olyat csinál, aminek köze van a fizikához, ne felejtsük) elkezdik pedzegetni hogy ohm törvényét nem nagyon lehet alkotmánnyal felülírni, majd lapátra kerülnek ők is 🙂

 22. bertrand — 2013-06-14 11:25 

Hát, az Ohm-törvényre kiszabott alkotmányos tilalom talán újra fellendíthetné a magas hőmérsékletű szupravezetők kutatását 🙂

Viccen kívül, már több, mint 25 éve volt a Woodstock of Physics néven emlegetett konferencia, azóta nem volt áttörés a témában, pedig instant Nobel-díjat érne.

 23. marcipan — 2013-06-14 11:50 

@bertrand: Az ég áldjon meg, ne adj nekik ötleteket.
Képzeld el, amikor megörülsz a kutatásnak, elmondod milyen helyszín/felszerelés/képzettség kell hozzá, és azt választ kapod, hogy egy pincét, két ollót és egy darab politikusgyereket kapsz és hiába magyarázod, hogy ezzel nem lehet ám megcsinálni, mert a nerben nem létezik a racionalitás 🙂

 24. panamajack — 2013-06-14 12:26 

@marcipan: Gúnyolódj csak, hitetlen gyaur! Majd fogsz nagyokat nézni, amikor Széles Gábor végre előjön a farbával, és szabadalmaztatja a Nemzeti Perpetuum Mobilét!

 25. marcipan — 2013-06-14 12:49 

@panamajack: gyaúr… viccelsz? boszorkányként rendes időben már rég elégettek volna. ó idők, ó erkölcsök. nincs itt már semmi, csak a humán értelmiség diktatúrája a féritél felett.

 26. panamajack — 2013-06-14 13:04 

@marcipan: aristo for Főinkvizítor!

 28. panamajack — 2013-06-15 23:02 

Nem gondoltam volna, de végül a témában Magyar Bálint mondta meg a tutit. Olvassátok el, mert nagyon-nagyon jó:

http://mozgovilag.com/?p=6431

 29. becsuszoszereles1k — 2013-06-16 17:18 

@panamajack: Eleg vilagos.:)
Az ‘europaizalt parkban szokatlan dzsungelragadozo’ – ketszer is feltett – kerdesre vegul csak megkapjuk a valaszt, az utolso bekezdesben: Europa (mar) nem kapkod ertunk, sem utanunk – sem kozben…
Vajh milyen lehet a “szuzne’p” aranya? Vajon mit lep…

 30. marcipan — 2013-06-16 20:56 

@panamajack: egész sok mindent jól lát, bár néhol elfogult.
arra a kérdésre nem szeret senki válaszolni, hogy hogyan bontja le a “vazallusi rendszert”? nem látom azt a gondolkodásmódot, ami 3. alternatívát tudna kínálni a sehogy/mindenkit kicsinálunk, ahogy a Fidesz is tette választáson túl, pedig egyik sem lesz megoldás.

 31. marcipan — 2013-06-16 21:16 

ezt meg ajánlom hozzá, ha már elolvastam 🙂

http://mozgovilag.com/?p=6363

 32. becsuszoszereles1k — 2013-06-17 01:19 

@marcipan: “…bar nehol elfogult.” A la bonheur.
Am hogy’ nezhettek el a “vazallusi rendszer” kiepiteset – raadasul paholybol!

 33. becsuszoszereles1k — 2013-06-17 01:53 

@marcipan: Koszonom.

 35. panamajack — 2013-06-17 09:59 

@marcipan: Nem is fogod látni egyhamar. Két okból: egyrészt a Magyar Bálint-féle társaság (és ebbe beleértem az egész mai “demokratikus ellenzéket” Gyurcsánytól Fodor Gáboron át az MSZP-ig, talán Bajnai valamennyire kivétel) politikai hullának tekinthető. Ők, akik a rendszerváltást “csinálták”, majd elkúrták (részben hozzánemértés, részben korruptság miatt). Persze a Fidesz teljesen ugyanez a garnitúra, csak éppen a Trónok Harcát ők nyerték meg, ők voltak a legügyesebbek, legerőszakosabbak és leggátlástalanabbak. Magyar Bálint ezért is tud most ilyen éles szemű és őszinte elemzést adni: egyrészt ő tényleg végig résztvevő játékosként látta az eseményeket, másrészt az ő esetében már nincsen tét, hiszen véglegesen veszített. Megoldást viszont éppen ezért nem adhat, mert ami puskapora volt, azt már mind ellövöldözte. De mint mondtam ezzel kb az egész ellenzék így van, ezért nincs is semmi esélyük 2014-ben fordulatot elérni – tulajdonképpen ők is tét nélkül politizálnak. Ezért sem támadják a kormányt olyan erővel, ahogyan megtehetnék – nem a győzelemre készülnek, hanem a hosszútávú, a kormány kegyeitől függő “őfelsége ellenzéke” szerepre (Különösen az MSZP).

A nagy kérdés a következő: ha nem ők, hát akkor ki? Elvileg erre a mi generációnk lenne hivatott (30-asok/40-esek, az első nemzeték, aki már nem volt KISZ-tag, és a rendszerváltás előtti kort csak gyerekként ismerte), de az a helyzet, hogy ez a generáció elveszett. Mind a Fideszt, mind az MSZP-t az egyel előző 50-es generáció uralja, akik mögött vagy másodvonalbeli csicska (Fidesz), vagy maximum előtérbe tolt bábu lehetünk (Mesterházy). A nagy többség persze csalódott és apolitikus: vagy külföldre ment vagy otthon él de igyekszik minél jobban izolálni magát a politikától. Ráadásul a magyar nép belefáradt a rendszerváltásokba, bizonytalanságba, abba, hogy holnap semmi sem úgy van, ahogy tegnap volt. Elveszette a hitét a demokráciában, a jövőben, az EU-ban (a kapitalizmusban meg soha nem is hitt). Bizony én úgy látom, hogy Orbán Viktor jókor van jó helyen, és az elkövetkező 10-20 évben meghatározza majd Magyarország sorsát. Fell kell ugyanis nőnie egy olyan generációnak, akinek már Fideszisztánból lesz annyira elege, hogy igazi alternatívát keres majd, és nem 90-es évekbe akar majd visszatérni, ahogyan a mostani ellenzék nagy része (a Jobbikon szerintem előbb-utóbb vagy legalábbis hallgatólagos szövetséget köt a Fidesszel, vagy kiszorul a Parlamentből)

 36. marcipan — 2013-06-18 10:04 

@panamajack: nem értek ezzel teljesen egyet, elbagatellizálta az mszp politikai és taktikai hibáit.
azt én nem tartom hibának, hogy az aktuális ellenzék felülbírálták a határon túliak állampolgárságáról a nézeteiket, főleg, ha jobbra akarnak nyitni.

magyar bálint legnagyobb tévedése szerintem az interjú alapján, hogy azt hiszi, a fidesz előtti, balos dominanciájú status quot kell/kell akarni visszaállítani, és hogy a választók ezt akarják. ezt maximum az mszp által felmutatott tizenX % akarja, de annak egy jelentős része is inkább hűségből. (nagyon idegesít mesterházy butasága, egy ideje filózok rajta, hogy írok egy anyázós posztot, és bekönyörgöm magam a blogba:) )

azzal viszont egyet értek, hogy az értelmiségieskedő retorika hasznavehetetlen: azoknak, akik értik mi a baj az alkotmánnyal, nem kell két-három mondatban összefoglalni (maguk is sokkal többen össze tudják), azoknak meg – és ez a többség – akik maguktól nem tudják, mi kell egy jogállami működéshez, ez kevés és felesleges. de nem az a lényeg, hogy az üzeneteket kellene pár, skandálható szóban megfogalmazni hanem az egész küzdőteret megváltoztatni. jelenleg ugyanis annyi történik, hogy a fidesz által kreált határok között és a fidesz által kialakított fogalmi rendszerben mozognak, ebben meg az a csoda, hogy néha átviszik a média ingerküszöbét.

a feltett kérdésembe amúgy van válaszom, de a klasszikus alapján ugye majd megmondom, mit gondolok, ha valaki fizet azért hogy gondolkodjak 🙂

 37. escargot — 2013-06-18 13:04 

@marcipan: M. Bálint is hosszan elemzi a fogalmi keret problémáit, és igaza van. Kérdés viszont: ha balra nem megyünk vissza (az valóban egy meghaladott iránynak látszik, mínusz párezer újlipótvárosi nyugdíjas és kiöregedett ózdi kohász), a liberális niche-t inkább nem is emlegetjük, a széljobbot meg nem szeretjük, akkor mi is marad? Egyrészt az öko-zöld-antiglob-alapjövedelmes-akármi szélbal, a bázisdemokratikus nemisvagyunkpárt szerencsétlenkedés, és még? Bár azt hiszem, egy rendes jobboldalra lenne valójában szükség. Kérdés, hogy igény volna-e rá?

 38. marcipan — 2013-06-18 13:40 

@escargot: Magyar Bálint egy rendes politikus, aminek jellemzője, hogy az objektivitásának határa van. ez nem baj, szerintem a normális mezőben mozog.

másrészt, az mszps status quo nem a baloldaliságot jelenti, jobboldali gazdaságpolitikát itt utoljára az mszp csinált. a szociális demagógiát ne keverjük a baloldallal, a populizmus oldalfüggetlen. a kormány kádári reflexekre építő, populista politikát folytat – amire nagyjából számítani lehetett, az egyetlen amiben anno elcsesztem a helyzetfelmérést, hogy arra számítottam, rendesen számolnak és csak köré rakják a kamut.

 39. becsuszoszereles1k — 2013-06-26 17:37 

Nezzuk vissza sajat tortenelmunket:
[Szechenyi]”Az átalakulásban – a stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében – nem kívánta kizárólagos szerephez juttatni a társadalom változó (tehát nehezen kiszámítható) erőit, legyenek azok kormánypárti vagy ellenzéki oldalon. Félve a reformmozgalom esetleges megsemmisítésétől, nem akart ujjat húzni Béccsel, ezért az ellenzékiség helyett a felülről jövő reformokban bízott. 1845-ben elvállalta a Helytartótanács közlekedésügyi bizottságának elnökségét. Hírlapbeli Kossuth-ellenes támadásait pedig az 1847-es Politikai programtöredékekkel tetőzi be.

Kossuth Lajos viszont úgy vélte, hogy a társadalmat semmilyen indokkal nem lehet passzív szerepkörbe kényszeríteni az átalakulás során. Személyes tapasztalatai – melyeket az 1831-es koleralázadás idején szerzett – és az európai forradalmak tanulságai arra figyelmeztették, hogy a politikából nem lehet tartósan kizárni a társadalmi mozgalmakat. Ezért demokratikus nézetrendszerekre támaszkodott, s nem hitt az elitek vagy a kormányzati hatalom mindenhatóságában. Politikai beállítódása tehát alapvetően eltért Széchenyiétől.

Gazdasági téren Széchenyi az angolszász szabad piaci elveket vallotta, Kossuth inkább a protekcionista, védővámos gazdaságpolitikát részesítette előnyben.

Kettejük ellentéte a modern sajtó szerepével kapcsolatban vált nyilvánvalóvá. Kossuth az 1840-es évek elején egyre inkább meg volt győződve arról, hogy a polgári átalakulás kikényszerítéséhez a Széchenyi alapította kaszinók nem elegendőek, a társadalom politikai aktivitását növelni és irányítani kell. Kossuth társadalom-felfogása mögött a jogok egységes eredetét hangsúlyozó szabadságfogalom állt, míg Széchenyi a politikai jogok gyakorlásánál számításba vette a vagyoni és a kulturális adottságokat.

Végső célja mindkettőjüknek a liberális, polgári nemzetállam megteremtése volt. Kossuth azonban gyorsabb változásokat akart, nem volt tekintettel az udvar érzékenységére, így küzdött a nemzeti önrendelkezésért is. Az arisztokráciával szemben pedig az ellenzéki köznemességet tartotta a változások irányítójának. Míg Széchenyi 1842-es akadémiai beszédében a nemzetiségekkel szembeni türelemre intett, addig Kossuth a kor szellemének megfelelően harcos nacionalista, az asszimiláció híve volt. Amíg Széchenyi empatikusan tekintett a Magyar Királyság területén élő nemzetiségiek törekvéseire, addig Kossuth nyíltan hangoztatta, hogy „én soha, de soha a magyar szent korona alatt, más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok”.f [5] Kossuth szeme előtt a francia forradalom példája lebegett, ahol egyszerű nyelvtörvényekkel létrehozták a homogén francia nemzetet. Nem vette figyelembe, hogy az azóta eltelt időben a nemzeti eszme és a nacionalizmus nagy fejlődésen ment keresztül.

Az ország közvéleménye és az ellenzéki politikusok mindenesetre az 1840-es években valamennyien Kossuth mellé álltak. A reformkor politikai küzdelmeiben a liberalizmuson belüli áramlatok harca – például Széchenyi és Kossuth vitája – tűnik meghatározónak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a korszak fő politikai frontvonala az áramlatokat magában foglaló, belső vitákat folytató liberalizmus és a nagyon is erős pozíciókkal rendelkező konzervatív-abszolutista-állagőrző politika között húzódott.”[sic.] wiki

 40. becsuszoszereles1k — 2013-07-03 14:06 

Epilogus

“La Fontaine esete Forektorurral” – passzio jatek
La Fontaine szerepeben – Pizka
Hangya sogor – Forektor Ur
Tucsok mester – human ertelmiseg

“[…]”Búzát? – szólt a hangya sógor. –
Már ez aztán sok a jóból!
Tél elején sincs búzád már?
Hát a nyáron mit csináltál?”

“Mit csináltam? Kérem szépen
muzsikáltam – szólt szerényen
tücsök mester. – Aki kérte,
nótát húztam a fülébe.”[…]”

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.