Tanártüntis cikkek 8: Ellopott jövő

Ha megnézzük azoknak az országoknak a sorát, ahol mostanában valami nagyon bonyolult kütyüt gyártanak, és azt nagyon sok pénzért exportálják világszerte, egy közös pontot fogunk találni: az oktatást.

Beszéljünk Tajvanról, Dél-Koreáról vagy épp Finnországról, kb. harminc évvel ezelőtt mindegyikben volt egy olyan program, amikor 100 FSE (Futballl Stadion Egyenérték) összeget fordítottak olyan dolgokra, hogy minden iskolában legyen olyan fizikaszertár, ahol Newton almájától kezdve a mágnesesség és az elektromosság alapelvein át a hullámokig és a stroboszkópos sötétkamráig minden volt. Ha kémiaszertárról beszélünk, akkor az ezüsttükörtől kezdve a lakmuszpapíron át a bonyolultabb, adott esetben biokémiai jellegű kísérletekig mindent el lehet végezni.

Vettek számítógépet, amelyekkel lehetett adatot elemezni, programozni és még száz csuda dolgot művelni. Az alapismeretek – mindenekelőtt a matematika – oktatása is sokkal könnyebbé vált, mert az absztrakt koncepciókat ki lehetett próbálni a másnapi kémiai analízis során, a gyerekek megszokták, hogy minden tanult ismeretet projektbe lehet illeszteni, és lehet alkalmazni.

Ez egy nagyjából harminc-negyven éves megtérülésű befektetés, amely ennyi időn belül elvezet a magas hozzáadott értéket termelő iparágak meghonosodásáig, amikor nem kell a környező országokkal versenyzni, hogy hol raknak össze olcsóbban egy hűtőt vagy fűnyírót, mert mindkettőhöz ők gyártanak vezérlést.

Ezek a mérnökök raknak össze aztán szabadidejükben műholdat, vagy raliautót, emelve ezzel országuk hírnevét.

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírem.

A jó hír az, hogy ennek az alapjai kicsit hasonlóan a torma földben hagyott gyökeréhez, nálunk is megvannak. Tele vagyunk okos gyerekkel és még mindig vannak jó tanáraink, akik örömet lelnek abban, ha az iskolai mikroszkóppal a gyerekek nemcsak a kötelező tananyagot darálják le, hanem a maguk kisiskolás módján kutatni kezdenek, és nekivágnak az ismeretlennek.

A rossz hír az, hogy az erre szánt pénzt eltapsolják. A csúnya gonosz elnyomóbrüsszel erópunijó ugyanis több milliárd forintot adott arra, hogy Magyarország elhagyhassa a gépösszerakó országokat, és felzárkózzon – harminc év alatt – a gépfeltaláló országokhoz. A recept nem bonyolult. Most megcsinálja az ország a jól felszerelt iskolát, bezavarja a gyereket meg a tanárt, és harminc év múlva jön a tigrisugrás.

Ennek a pénznek az elmutyizása két szomorú dologra mutat rá. Az egyik, hogy úgy tűnik, senkit se érdekel kormányzati szinten – és most egyáltalán nem csak Orbán Viktor kormányáról van szó – hogy itt tigrisugrás legyen. Könnyebb elnyomóbrüsszelezni, könnyebb a karvalytőkére és a szegény magyarokat elnyomó hatalmakra mutogatni, mint azt beismerni, hogy az eredményekért évtizedeket kell dolgozni.

A másik szomorú dolog az, hogy ahogyan a magyar vidék felemelésére szánt pénz szép piros kőkockás főterekre ment el, az oktatás felzárkóztatására szánt pénzt működési költségekre verték el.

Nagyon érdekes számítás lenne azt megnézni, hogy vajon pontosan mennyit költött el “szakmai tevékenységre” a mindenkori oktatáspolitikánk abból a pénzből, amelyet új berendezések, szépen kistafírozott iskolák építésére kaptunk. Minden projektnek, legyen az energetikai fejlesztés, vagy kémiaszertár-pénz, oda kellene vezetni, hogy mindenütt legyen egy jól felszerelt iskola.

Ahogy Szent István az előző ezredfordulón minden tíz falunak templomot írt elő, úgy kellene, legalább tíz falunként lennie egy világszínvonalú iskolának. De nincs.

Az EU egy dolgot igyekszik tűzzel-vassal üldözni, mégpedig azt, hogy a szép új dolgok vásárlására kapott pénzt a régi dolgok működtetésére fordítsák.

Ha megnéznénk, hogy ezekből a pénzekből a KLIK mennyit fordított napi működési költségekre, bármilyen szépen hangzó nevek alatt is tette ezt.

Az a gyanúm, hogy egy ilyen számítás azt hozná ki, hogy a KLIK valós adóssága a mostani magas összegnek is a többszöröse, vagyis itt is, kicsit másképpen, piros kőkockák lettek a jövőből.

Ez pedig, ha nem is feltétlenül büntetőjogi érdelemben: lopás. Méghozzá gyerekektől. A börtönben a gyerek ellen bűncselekményt elkövetők az ágyi poloska alatt vannak a hierarchiában. A börtönön kívül, úgy tűnik még nekik áll feljebb.

Ezért megyek holnap kockás ingben és esernyővel dolgozni. Kilenctől.

56 hozzászólás

 1. noirp — 2016-03-30 09:52 

Még egy: az én sanda gyanúm szerint a parlamentben (és környékén) tenyésző “elit” fel se igen fogja, hogy oktatásból lesz a tigrisugrás, nem pedig — az ötven-nyolcvan évvel ezelőtti értékteremtőmunka-fogalomnak megfelelően — kőszénből, nyersacélból és nagy, impozáns gőzmozdonyokból.

Féloff: én is kilencre gyöttem, csak basszus, a kockásat elfelejtettem. Baj?

 2. komojtalan — 2016-03-30 10:35 

@noirp: Teljesen egyetértek, a kommunizmusban él a főni, nem véletlen a kommunista módszerekkel való kormányzás. A szakember Fidesz bérnyalnok különbségről már sok szó esett. Pont tegnap jött elő, hogy amikor én tanultam, végeztem, akkor a legkisebb főnöknek (TMK vezető, részlegvezető) is MSZMP tagnak kellett lenni, anélkül nem volt kinevezés. Ma ugyanez van azzal a különbséggel hogy ők értettek hozzá és havi 1-2 órát beültek a fejtágításra, ma seggnyalás, kinevezés, tudás semmi, de még csak akarat sincs a szakma elsajátítására. Igaz ha volna is akarat akkor sem hallgatnák meg őket a kézi vezérlés miatt, mert a főnök mindent jobban tud, akinek szintén van egy főnöke, stb …

 3. norniron — 2016-03-30 11:53 

Nekem egy kissé más a véleményem erről. A professzor urat is elkapta úgy tűnik a veszedelmes fideszes betegség az hogy mindent infrastruktúraépítéssel akarunk megoldani, csak nem stadionokkal, hanem iskolákkal. Szerintem a gondok nem elsősorban a rosszul felszerelt iskolákkal vannak, hanem a rosszul kiképzett tanárokkal, a rossz és fölösleges ballasztokkal terhelt tananyaggal és a rossz módszertannal. Ha ez utóbbiak jók lennének, az erdő közepén is lehetne színvonalas oktatást nyújtani, ha pedig rosszak, akkor az MIT-n sem. Ahogyan a DVSC játékosai nem fognak attól jobban játszani, hogy az Oláh Gábor utcai mobil lelátók helyett holnaptól a Nagyerdei Stadion UEFA ötcsillagos nézőtere előtt futkosnak, az oktatás sem lesz jobb attól, hogy a fizikaórán a lejtőn felhúzott kiskocsit nem felrajzoljuk a táblára, hanem kis maketteket húzogatunk villogó lézershow által megtámogatva. Ezt saját példámból is tudom. Én budai úrigyermek lévén a II. ker. Törökvész úti Móricz Zsigmond Gimnáziumba jártam. Amikor az 1990-es években ott tengettem a napjaimat, vadonatúj épületben volt, jól felszerelt, számítógépparkkal, komoly fizika és kémia szertárral, laborral, és persze hatalmas ambíciókkal. Mindannyian megismerkedtünk a bunsenégők és a fehling-reakció rejtelmeivel. A kémialaborban minden 2 tanulóra jutott egy kis gázégő meg néhány kémcső, meg mindenféle vegyi lötty vagy por, HCl, NaOH, H2SO4 stb. Mégsem fertőződtünk meg különösebben ezekkel a tárgyakkal, aki ilyen területen helyezkedett el, az családi hátterénél fogva egyébként is ott kötött volna ki. Javarészt lepergett rólunk ez is. És a miértjére is tudni vélem a választ: mire gimnáziumba kerültünk, már tudtuk, hogy a tanár=ELLENSÉG, ténykedésének, sőt létezésének legfontosabb eleme az, hogy nekünk megnehezítse az életünket. Az iskolai, gimnáziumi lét leginkább arról szólt, hogy valahogy ússzuk meg a dolgot, a lehető legkevesebb aktivitással, a tanár dolga ezzel szemben a mi szemünkben az volt, hogy ragadozó módjára keringett fölöttünk, és a gyengébb példányokat elejtette. De ha csendesen úszkáltam a halrajban, vagy nyargalásztam a többi gnúval a csordában, a cápák és hiénák nem engem pécéztek ki, ha pedig valakire rászálltak, utazni kezdtek rá, akkor az illetőnek vége volt, rákerült a “rossz tanuló” bélyeg, neki vége volt. A jó tanulókat sem szerettük, de nem azért, mert irigykedtünk rájuk, hanem mert a fent leírtak következtében árulóknak minősültek, hiszen jóban voltak az ellenséggel. Így például nem csináltam meg a házimat, és ezért kaptam egy egyest, akkor egyszerűen úgy gondoltam, hogy pechem volt, egyszerűen kalkulált kockázatnak számított, hogy időnként lebukom egy ilyenen, vagy mondjuk egy felelésen. Mire tehát gimnáziumba kerültem teljes mértékben át voltam már itatva ezzel a szemléletmóddal, tehát csinálhattak a tanárok az iskolai csodalaborban, amit akartak, nekem már késő volt, pedig csak 12 éves voltam (6 osztályos gimibe jártam), és nem voltam egyedül. Olyan mértékben átitatódtam ezzel az érzéssel, hogy a mai napig táplálok némi ellenérzéseket az általános- és középiskolai tanítókkal, tanárokkal szemben, éppúgy “stigmatizáltnak” számítanak a szemeben, mint a rendőrük, börtönőrök, BKV-ellenőrök, közterület-felügyelők és társaik. Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy mit kellene ehelyett csinálni, de az biztos, hogy a jelenlegi rendszer, módszertan nem megfelelő, ehhez szakembernek sem kell lenni, elég végignézni magamon és az elbaszott generációk hosszú során, akik ebből a rendszerből kikerültek. Összefoglalva: szerintem először nem hardwaret, hanem softwaret kell csinálni, aminthogy szerintem pl. Finnországban is a tanárképzés megreformálásával kezdték, és nem sok kis Livermoret kezdtek el építeni a fenyőerdőkbe. Ne adjunk ötleteket a Miniszterelnök Úrnak, hogy már megint hova kellene önteni a betont. Persze az iskolaépületek nézzenek ki kulturáltan, ne szakadjon le a plafon, a WC ne úgy nézzen ki, mint az egyetemi klotyó szakest után, meg ne olyan padba üljenek a diákok, amibe még én véstem bele körzőheggyel a boldog, aranyló fényű 1990-es években, hogy “vesszen Trianon”, meg “Apartheid”, de több pillanatnyilag nem kell, illetve kell, de nem itt.

 4. noirp — 2016-03-30 12:04 

@komojtalan: Az az én bajom, hogy ahogy látom, néhány fellángolást (mint Trefort, Klebelsberg) kivéve, az oktatásügyi tkp. 1867 óta bohóctárca a magyar történelemben. Már amikor éppen önállóan létezik olyan, ugye. Mintha direkt nem akarnánk észrevenni, hogy a magyar bor, acélos búza, hortobágyi bikák, majd pedig a magyar nehézipar nem elég és egyre kevésbé elég — ahogy az a posztban a gépgyártó és gépösszerakó országok ellentétében (is) kifejeződik.
És akkor ehhez jön még az értelmiség-ellenesség, ami — ne szépítsünk — szintén már 1920 körül meggyökeresedett, aztán a kommunizmusban kilombosodott (drága hülye kommijaink a proletáröntudatot keverhették a tanulatlanság dicsőítésével)…és amit most, a tanártüntetések idején igen hatékonyan élesztgetnek megint.
Ez szvsz legalább akkora “átok”, mint az, hogy a pénzzel bánást valami huncut-vagy furcsaságnak tekintjük minimum a reformkor óta (lásd a https://raerunk.blogrepublik.eu/2015/02/27/1445/ és https://raerunk.blogrepublik.eu/2013/05/09/valsagok-es-kozgazdaszok-elso-resz/ posztokat).

Lövésem sincs, mindez, ami az oktatásügy elhanyagolásában megnyilvánul — tkp. mi? tunyaság? nembánomság? kortévesztés? azértsecsinálom-dac? rettegés a képzett polgároktól? — hová fog kifutni, de ha nem változtatunk rajta, nagy szarban leszünk.

Nem mintha most nem ott lennénk, már így a jó honpógárok képzettségét és tájékozódóképességét, ill. tájékozódni vágyását illetően, de lefele mindig van újabb szint…

 5. bervas — 2016-03-30 12:25 

@noirp:

Az oktatásüggyel az a baj, hogy nincs rajta sem túl sok primer módon mérhető, ellopható pénz (kivéve kémia termek, kakaóbiztos számítógépek), sem direkt számszerűsíthető szavazó (diák 18 alatt nem szavaz, 18 felett jórészt már külföldön van).

Ha olyan szintű a gond, hogy nincs jómunkásember a haver cégeknek, az már érzékelhető probléma. Akkor “beindul” a duális képzés. Azaz az évtizedek alatt lerohasztott oktatási rendszert a cégekkel próbálják fenntartatni, megtámogattatni, a cégeknek adott adó, stb kedvezmények terhére.

Szerintem sokkal egyszerűbb lenne közvetlenül az oktatásba tenni a pénzt. Akkor persze kimaradna a cégből pártzsebbe hurok…

 6. norniron — 2016-03-30 12:39 

@bervas:
Miért ne lenne üzlet az iskolákban? Az országban van több ezer iskolaépület, ezeket mind felújítani, újjáépíteni, fizika-kémialabort építeni, kísérleti fúziós reaktort, hadronütköztetőt építeni hozzájuk, a Szabadics Zrt., AQUAPROFIT Zrt., PENTA Kft., COLAS Zrt. és társaik ugrásra készen várják az újabb lehetőséget 🙂

 7. bervas — 2016-03-30 12:56 

@norniron:

Naja. Saját pénzből mindent lehet. Azt a magamfajta földhöztapadt is tudja. A jegybankelnök meg pláne. Saját pénzre vigyázunk, az a legkevesebb.

Node bősugarú EU forrást leszívni, megfelelő helyre csorgatni… oktatásilag, az nehéz, az a művészet. Pláne most, hogy a tehénke kezd figyelni a tejre. Úgyhogy most utat sem építünk, nemhogy iskolát. Lézert, maximum.

 8. norniron — 2016-03-30 13:05 

@bervas:
Nono, jelenleg a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program kifizetéseit függesztette fel az EU, éppen az szól az iskolákról (meg kórházakról és ilyesmikről), az útépítéssel jelenleg semmi baj nincs, az mehet 🙂 Persze azt is simán fel lehetne függeszteni, senki nem csodálkozna, de valamiért egyelőre nem teszik.

 9. heizer — 2016-03-30 13:53 

Véleményem szerint szoftver és hardver fejlesztés egyaránt kell, méghozzá párhuzamosan.
Nyúljunk csak rendes konzervatívként hazai történelmi analógiákhoz:

Klebersberg és Bethlen: Az 1920-as évek végén, a magyar oktatási és kulturális kiadások nagyságrendje az állami költségvetés 20 %-a volt! Ugye mindannyian el tudjuk képzelni, hogy a mai viszonyok között ez mit jelentene (eleve ugye arányaiban is jóval nagyobb a költségvetés szerepe – és elvonása – a gazdaságban, mint akkor). Nem kell hasra esni a Horthy rendszertől, de ugye azt is tudjuk, hogy akikre ma olyan nagyon és álságosan hivatkozunk az egy főre eső Nobel díjazáskor, mikor nevelkedtek? Nagyobbrészt. És ez csak részben annak köszönhető, hogy épült 3000 iskola. Részben meg annak, hogy tanárnak lenni, az akkor annyit jelentett, mint ma a helyi, Fidesz-közeli nagyvállakozó: pénz, státusz, társadalmi megbecsülés… . Na ez volt a szoftver elsődleges összetevője. Ez ma nincs.

Hogy annak a 10 évnek mekkora hatása van: szüleink – nagyszüleink elbeszéléseiből tudjuk, hogy a tanárokat vagy szerették, vagy tisztelték, de semmiképpen sem nézték le. Soha. Senki. És ez pontosan kitartott egészen kb. a 70-es évekig. Minő véletlen, pont addig, amíg az a tanárgeneráció, amely vagy Klebersberg alatt lett tanár, vagy az akkori tanárok alatt szocializálódott, még bírta erővel és némi megalkuvással. Na onnantól jön szerintem a lejtmenet. Onnantól szerintem esés van, amit még valamennyire korrigálnak helyi elkötelezettek, és a régi tanárokon szocializálódott utolsó mesteremberek.

Szóval ha egyetlen, némileg következetes, ámde alig 10 éves oktatáspolitikának ennyire messzemenő hatása van (kis túlzással majdnem 100 év) mi lenne itt, ha lenne valami?

Egyébként múltkor is leírtam, most is leírom: ha valamit hiányolok a tanártüntiből az az, hogy nincs benne kreatív, nagyívű vízió. A követelések nem szólnak arról, hogyan lenne igazán jó az oktatás, csak arról, hogyan lenne kevésbé rossz.

 10. norniron — 2016-03-30 14:26 

@heizer:
Klebelsbergnek a szerencséje az volt, ami az országnak a balszerencséje: Trianon.
Neki nem kellett a semmiből újrateremtenie az oktatást, mivel hirtelen rengeteg munkanélküli, ám jól képzett tanár állt rendelkezésére, egyből lehetett tökéletesen működő új iskolát nyitni, mert Lugoson vagy Eperjesen stb. hirtelen egyik napról a másikra megszűnt a magyar nyelvű középiskolai oktatás, Klebelsberg meg felismerte az ezekben a tanárokban rejlő potenciált, neki már “csak” annyi volt a dolga, hogy felhúzza a fejük fölé az iskolát. Ugyanezt megtehette a hirtelen külföldre került kolozsvári, pozsonyi egyetemekkel is, hirtelen sok magyar egyetemi tanár vált elérhetővé, akik nem tudtak/akartak megtanulni románul/csehül/szlovákul/szerbül, már “csak” meg kellett építeni az egyetemet hozzá Szegeden és Pécsen. Tehát ő abban a kivételes helyzetben volt, hogy ha felépítette az egyetem épületét, már kész is volt az egyetem, professzorokkal, docensekkel, adjunktusokkal, doktoranduszokkal stb. Ma felépíthetné akár a Yale New Heaven-i campusának tökéletes mását, attól még nem kerülnének bele egyből a professzorok is, persze fel lehetne tölteni ilyen Schmitt Pál-féle doktorokkal, de nagyon nem lenne az igazi.

 11. norniron — 2016-03-30 14:31 

@norniron:
Bocsánat, New HEavenből lejön egy “e” betű, nem mennyország, csak egy kikötő… 🙂

 12. noirp — 2016-03-30 15:02 

@norniron: “persze fel lehetne tölteni ilyen Schmitt Pál-féle doktorokkal, de nagyon nem lenne az igazi.”
Huh, nem is tudod, milyen nagyon igazat írtál…Látnád a most egyetemmé váló főiskolákat egyik-másikát, sírva fakadnál. Nézni kell az oktatói állományt, életkort, a fokozatok arányát, azt, hogy hány pendlizik közülük, hánynak van másodállása, cége, birtoka, nézni publikációs listákat [depláne ami mögöttük van, nem köll ahhoz plágium, hogy lopjál, elég más munkájára sz@rni a nevedet], azt, hogy a publikációkból hány az érdemi közlemény és hány a f@szverés, azt, hogy az oktatók mennyire követik a saját szakterületüket; azt, hogy milyen hallgatói “anyagból” meríthetnek és ezt hogyan végzik…
Én személy szerint csak egy intézménynek egy részére látok rá; sírós típus nem vagyok, marad a káromkodás.

 13. bervas — 2016-03-30 15:27 

@noirp:

Játsszunk tippelőset.
– oktatói állomány, életkor: 30% 40- és 60% 60+
– pendlizik: 70% 60+
– másodállás, cég: értelmesek közel 98+%
– érdemi közlemény: max 2/értelmes/év
– szakterület követése: az ér rá, aki értelmes és nincs cége
– hallgatói anyag: aki nem akar külföldre menni (10%), vagy jobb híján itt marad (50%), vagy még nem tudja, mi akar lenni nagykorában (40%)

🙂

 14. norniron — 2016-03-30 15:30 

@noirp:
Én csak a jogászképzéshez tudok hozzászólni, természettudományokkal utoljára a középiskolában foglalkoztam, mérsékelt sikerrel. Az újonnan létrehozott jogi egyetemeknél azt látom, hogy az első 15-20 év valóban rettenetes, aztán ahogy az intézmény első saját phd-hallgatói “felnőnek”, professzorrá, dékánná, végül rektorrá lesznek,és akik közül 1-2 már valamennyire elköteleződik az intézmény iránt, és utánuk sorban jönnek a többiek, még kiforrhatja magát a dolog. De ehhez évtizedek kellenek, és nyilván a legalacsonyabb színvonalú a képzés az első 20 évben. De az is igaz, hogy egy jogi kart létrehozni viszonylag olcsó mulatság, nem kellenek hozzá sem drága demonstráló eszközök, sem kutatólaboratóriumok, elég néhány előadóterem meg egy könyvtár, gyakorlatnak meg ott kínálja magát az adott város bírósága (ez utóbbit egyébként méltatlanul elhanyagolja a mai magyar jogászképzés, simán le lehet húzni úgy az egyetemi éveket, hogy az ember látna bíróságot belülről, holott polgári perrendtartásból halomra szokás ölni a hallgatókat vizsgán. Én is talán háromszor voltam bíróságon hallgató koromban. Annyira szokatlannak minősül, hogy amikor beültünk – az egyébként főszabályként nyilvános – tárgyalásra, a bírónő elképedve nézett ránk, hogy mit merészelünk. Persze ki nem dobathatott minket. És persze az egyik fél perbeli képviseletét ellátó ügyvéd úr sem örült nekünk. De ez már a saját szakmám oktatási anomáliája, úgyhogy off)

 15. heizer — 2016-03-30 15:36 

@norniron: Természetesen igazad van, de azt is biztosította (Bethlennel együtt), hogy ez a tanerő versenyképes fizetést kapjon szétdarabolt ország, amúgy is erősen terhelt költségvetéséből, ami azért nem lehetett kis feladat.

OFF: Sok évvel ezelőtt az a hír terjedt el a sajtóban, hogy Orbán politikai példaképe Bethlen. Annak idején is azt gondoltam, ha csak annyit csinál majd, hogy az oktatást rendbe teszi, 50 évre megmentette az országot. Hát nem jött össze.

 16. norniron — 2016-03-30 15:58 

@bervas:
Egy fokkal enyhébb elbírálás alá esnek, de azért szomorú tanúi a kornak az “roadshow professzorok”, akik több egyetem között ingáznak, mindegyikből teljes fizetést húznak, de igazából egyik helyen sincsenek jelen, ingáznak Budapest-Miskolc-Szeged-Kecskemét-Debrecen-Győr között. Ennek a bajnoka J.G. professzor volt, ő volt fénykorában a Pázmány polgári jogi tanszékének a vezetője, de ott volt az ELTÉn, Miskolcon és Győrben, és mellesleg még a Professzorok Batthyányi Körének is alapító tagja volt, illetve lelkesen folytatott közéleti tevékenységet is. A 2000-es évek első felében még azzal büszkélkedett, hogy nincs mobilja (ami akkor is égő volt már) és IC-vel jár az egyetemei között, nem kocsival (ami nagy áldozat volt, lévén számára ingyenes). Mostanra talán csak a Pázmányon és Győrben maradt.
A publikációi is ennek megfelelően javarészt a Magyar Hírlapban megjelent cikkeiből állnak. Az előadásai is legendásan szarok voltak, unott hangon felolvasta a rég elavult könyvét, évek óta hatálytalan jogszabályhelyeket kellett visszaböfögni nála vizsgán stb-stb. De a vele egy oldalon álló sajtóban a “professzor urat” szinte vallásos áhítattal kezelik a mai napig. Amikor egyszer szidni kezdtem a nagynéném jelenlétében, le lettem oltva, hogy “dehát igaz keresztény magyar ember, mindig ott van a templomban”.

 17. professzorpizka — 2016-03-30 16:05 

@norniron: Teljesen igazad van, a kettő csak együtt működik, ezt egyébként a focival kapcsolatban már leírtam: https://raerunk.blogrepublik.eu/2015/10/31/a-minarik-ede-program/

 18. norniron — 2016-03-30 16:09 

@heizer:
Az 1920-as évekkel ellentétben manapság nem kell emberre költeni, kerítünk alvállalkozónak valami megfélemlített zsellért, aki a netről összeollóz valamit, a másik megfélemlített zsellér meg leigazolja a hivatalnál, hogy rendben van, és kiadjuk a tanároknak, hogy mostantól így kell jól tanítani, és már csináltunk is minőségi oktatást. Az egész megvan pár millióból, és még kerestünk is rajta (loptunk belőle).

 19. professzorpizka — 2016-03-30 16:16 

@heizer: “Egyébként múltkor is leírtam, most is leírom: ha valamit hiányolok a tanártüntiből az az, hogy nincs benne kreatív, nagyívű vízió. A követelések nem szólnak arról, hogyan lenne igazán jó az oktatás, csak arról, hogyan lenne kevésbé rossz.”

Igen, erről érik már a poszt.

 20. professzorpizka — 2016-03-30 16:18 

@norniron: Én cipelem a könnyelmű atyja által rám bízott egyetemistát mindenhova 🙂

 21. professzorpizka — 2016-03-30 16:19 

@norniron: Egy kanál vízben meg tudnám fojtani.

 22. norniron — 2016-03-30 16:23 

@professzorpizka:
Különben meg szórakoztató is lehet, gyakran hozzák az ilyen tárgyalások a néhai Mónika-show színvonalát, főleg, ha a jogi képviselők hagyják az ügyfeleiket kibontakozni.

 23. norniron — 2016-03-30 16:27 

@professzorpizka:
“- Ezt meg honnan vette a kolléga?
– A könyvben volt (Lenkovics Barnabás: Dologi jog)
– Kizárt, hogy Lenkovics professzor úr ilyen marxista levezetést írt volna!”
Meg is lett az egyes

 24. professzorpizka — 2016-03-30 16:44 

@norniron: Ez a mai és a tegnapi napomra is kiemelten igaz volt…

 25. professzorpizka — 2016-03-30 16:46 

@norniron: Volt olyan félévem, amely úgy nézet ki, hogy Büntető eljárásjog szigorlat jeles, pénzügyi jog szigorlat jeles, nemzetközi magánjog szigorlat jeles, büntetőjog IV jeles, reszli (jogelmélet, ilyenek, tán volt benne egy vagy két négyes) polgári jog 1-1-2

 26. norniron — 2016-03-30 16:54 

@professzorpizka:
Még átfedések is lehetnek. Ismerek olyat, akinek az ügyfele volt felperesként egy élettársi vagyonközösség megosztásáról szóló perben egy olyan fogatlan csávó, aki az alperessel együtt fellépett a Mónika-showban, de sajnos Mónika sem segített megoldani a párkapcsolati problémát, úgyhogy a bíróságon kötöttek ki.

 27. norniron — 2016-03-30 17:01 

@professzorpizka:
Én szerettem az elméleti tárgyakat, az egyik JÁB-írásbelimet konkrétan részegen írtam meg 4-esre, nyilván így kerültem olyan ihletett állapotba, hogy ráérezzek a tananyag lényegére. Az anyagi jog különben is előbbre való, mint az alaki jog, hiszen az utóbbi az előbbinek az érvényesülését szolgálja, quasi szolgálóleánya, nem gondolja, kolléga? 🙂

 28. noirp — 2016-03-30 17:07 

@norniron: Jaaaaajjj 😛
“A publikációi is ennek megfelelően javarészt a Magyar Hírlapban megjelent cikkeiből állnak. Az előadásai is legendásan szarok voltak, unott hangon felolvasta a rég elavult könyvét, évek óta hatálytalan jogszabályhelyeket kellett visszaböfögni nála vizsgán stb-stb.”

Hidd el, sok ilyen J. G. van TTK-mérnökkari vonalon is, max. nem mind utazgat, és nem mind érte el a professzori fokozatot Istennek hála.

De nyomtak le a torkomon velem egyidős anyagot pl. műszaki hőtanból és általános menedzsmentből is. Egy élmény volt. (Aztán ha érdekelt ez vagy az az anyagból, utánanéztem magam, vagy ilyesmi)
Hőtanból konkrétan két másik tanszéknek egész más célú tantárgyai adták meg azt, amit a hőtantanárnál tanulnunk kellett _volna_, ha az öreg nem a saját, 1982 óta változatlanul utánnyomott (!!! műszaki tárgyból, bászodálássán) jegyzetét adta volna le.
Itt persze hozzá kell tenni: nem a hőtan alapjaival volt baj (azok kb 200 éve állnak, mint Cion hegye, csak wmiki szokta megcáfolni őket), hanem “csak” a ráépülő készülék-ismerettel, típusokkal, tervezési tudnivalókkal, szoftverekkel (ugyebár 82-ben még olyan nem is volt), satöbbivel.

A menedzsmentre meg visszaemlékezni se jó, utóvizsga előtt már a hipósflaskával kezdtem szemezni, hogy aztat meg kéne húzni jaól, hogy gigám se moccan. Régi tudományosszocializmus-rizsa feleresztve egy kis büfé-pszichológiával, Gantt-diagrammal, mieffélével. És magolj, magolj, fiam, bagoly, nehogy logikát keress benne, tessék szó szerint felböfögni.
(…mindezt államvizsga előtt, de ez nem a menecsment hibája, én szerveztem ilyen hülyén a tantárgyfelvételt utsó félévre)

 29. noirp — 2016-03-30 17:09 

@norniron: Mindig sejtettem, hogy a jogászoknak van vmi perverz fogékonyságuk az ilyesmire 🙂

 31. tudi — 2016-03-30 20:20 

Na igen, nem mindegy, hogy alkatrészeket gyártunk, amit lehet 10-20-30 év múlva majd robotok végeznek, vagy a tudás alapú gazdaságban alkotunk, pl.: szuperhatékony napelemcellát vagy hasonlót. Mondjuk nekem néha az a meglátásom, hogy itten egyszer használatos alattvaló gyártás folyik, vagy csak nem érdekli őket az egész, a Klikk azért kellett csak, hogy a sok hűbéresnek legyen egy kis hűbérbirtoka.

 32. oszinteorult — 2016-03-30 23:01 

– KLIK napi működésére költés – valahogy itt a manyup vagyon nyugdíjkassza befoltozására elköltése ugrik be. felélni a jövőt még ma

– uniós pénzek elköltése – eszembe jut egykori földrajztanárom, aki felemlegette, hogy ha balga kommunista vezetőink anno elfogadják a Marshall segélyt, ma tejjel-mézzel folyó Kánaánban élhetnénk. hát, drága Ede bácsi, mint a mellékelt ábra mutatja: nem. az elmúlt tíz év alatt megkaptuk a Marshall-segélyt (talán többször is), és sikerült belőle építenünk szökőkutakat, (baromi drága) autópályát, szánkódombot az Alföldre, valamint letérköveztük a fél országot. Megkaptuk az esélyt, s lám elk*rtuk

– a “kormányzati” működést a Fidesz számára láthatóan a hatalom bebetonozása jelenti, ennek van alárendelve minden. a modern vazallusrendszer alapja nem a feudum, hanem a közpénz ill az uniós támogatás. ennek osztogatását tekinti fő feladatának a kormány (lásd Orbán városjáró körútját), és a kegyként juttatott pályázati és egyéb pénzek jelentik azt a habarcsot amivel az építményt egyben akarják tartani.

– minden más (oktatás, eü, külpolitika, stb) ez alatt van és a rendszer stabilitását hivatott szolgálni, a “stabilitás” (lásd még választási rendszer átalakítása) persze önző érdekeket szolgál.

***

nem hiba és nem hiánycikk, hogy a tanárok nem álltak elő semmi kreatívval. elvégre a tanár nem oktatáskutató, valószínűleg nem ismeri nagyon más országok gyakorlatát. ő azt érzi, hogy ami most van az még annál is rosszabb ami korábban volt. kiállnak és ezzel ezt hirdetik: a király meztelen! hogy ebből mi következik – kapjon új ruhát / nézzünk másik király után / addig is legalább a micsodáját takarja el – azt nem a tanárnak kell eldöntenie, hanem a társadalom egészének.

amiért még nem kell itt most fantasztikus reformtervekkel előállni:
1. ez óhatatlanul megosztaná a mozgalmat, van akinek X modell tetszik, van akinek Y
2. az átlagember mégannyira sem tájékozott a modern oktatási módszerekről, mint egy tanár, így fennáll a veszély, hogy a szakpolitizálódással az egész tiltakozási mozgalom elveszti a szélesebb tömegek érdeklődését/támogatását

 33. heizer — 2016-03-31 08:53 

@oszinteorult: “nem hiba és nem hiánycikk, hogy a tanárok nem álltak elő semmi kreatívval. (…) amiért még nem kell itt most fantasztikus reformtervekkel előállni”

Noha én ezt hiányolom, ugyanakkor belátom, hogy egyrészt ezek jogos okok, másrészt valószínűleg a tanárok nagy részében ez a fajta változtatás is ellenállást váltana ki.

 34. bezbolosdodi — 2016-03-31 20:01 

Pizka!!
Egy dologról még nem esett szó. (Legalábbis én nem leltem erre való utalást..)
Mégpedig arról, hogy a kémia-és fizikatermek, számítógépek stb. mellé kellenének oktatók, TANÁRok is.
Itt lenne az ideje hogy a Klik és egyebek mellett erről is szót ejtsünk… de az oktatás ezen szegletéről még a “puklik” sem nagyon beszélnek.. vajon miért?

 35. soad1221 — 2016-04-01 11:58 

még a kommentek előtt…
szóval, hogy mire is ment el az oktatásra szánt pénz?

Annak idején még a fősuliban találtunk egy digitális táblát.
Ezt a digitális táblát abban a bizonyos projektben lehetett elnyerni, 5millió ft volt az értéke. Az iskola 5 kara pályázott és nyert el 5 db ilyen táblát. néhány évvel később mikor mi az egyiket megtaláltuk, a tanszékvezetőnél kellett kuncsorogni, hogy beüzemeljük. Tehát, volt egy bizonyos pályázati lehetőség, mindannyian emlékszünk mennyire pofátlan módon volt drága minden egyes ilyen pályázható eszköz, bűzlött a korrupciótól az egész. És anno az az iskola nyert 25 millió ft értékben, és az ki is lett fizetve, a cucc leszállítva, minden szuper.

és az iskolában ott volt, dobozban, bontatlanul az egyébként kb 10-15 m ft értékű anyag, 25 milliós kifizetéssel, és senki nem AKARTA használni…

szóval nekem a magyar oktatásról és annak jövőjéről nincsenek illúzióim.. 🙂

Komolyan sajnálom azt a néhány valóban hivatástudattal rendelkező, és valóban erre a pályára született embert, akiknek ilyen helyen kell dolgozni….

 36. panamajack — 2016-04-01 13:23 

 37. professzorpizka — 2016-04-01 16:04 

@bezbolosdodi: A blog kb 80%-ban emberekről és teendőkről szól. Ez itt most pont nem arról, hanem az ellopott szajréról.

 39. Érvsebész — 2016-04-18 18:35 

Valaki felvilágosíthatna közszolgálatilag.

Úgy értesültem, hogy a pedagógusok szakszervezeteinek sztrájkalapja nincs, vagy annyi pénz sincs benne, ami a tagjaik illetménykiesésére elégséges volna. A sztrájkban azonban a szakszervezeti tagokon kívül sokan részt vesznek. Személyes ismeretem van több olyan tanárról, aki hivatalosan sztrájkol, illetményt nem kap, érettségizőinek azonban valamilyen úton-módon megtartja az órát (ezt a közoktatás megrendelőjeként nagyra értékelem, akkor is, ha amúgy ellentétes a sztrájk lényegével).

Tudtok-e valami lehetőségről, ahol zajlik esetleg valamiféle gyűjtés a kiesett tanári illetmények pótlására, pl, IndieGoGo v. valami hasonló. Azt hiszem, ideje volna valami értelmes tevékenységbe fogni a pofázás meg a szimbóleumok burjánzása mellett. Azt hiszem, már nem elég szülői támogatás, ha tetőtől talpig fekete kockás esernyőben, esetleg azt kokárdaként viselve körözök az iskola körül, szóval ha tudnék, szívesen hozzájárulnék egy v. több tanár kiesett bérének pótlásához (ezek etikai okokból nyilván nem lehetnek a saját gyerekeim tanárai).

 40. pierredelacroix — 2016-04-19 10:21 

@Érvsebész: A tanárok sztrájkjoga úgy van elszúrva mint…hát sok minden kis hazánkban. Lényegében a “minimális” szolgáltatás azt jelenti, hogy csak pár nappal meghosszabbodhat a tanév. Mert felügyeletet kell nyújtani (ingyen és bérmentve), ami azt jelenti, hogy a gyerek bent van a meleg iskolában, ételt stb. kap. Tanulni nem fog, de a tananyagot később be KELL pótolni. Lényegében egy egész napos napközit kell elképzelni (és ez a szülők többségét és állambácsit nem szokta meghatni). És ugye a politikai tevékenység tiltott az iskolákban…
Na ezért nem akarnak sokan sztrájkolni (több munkát jelent csak, eredménye pedig nuku)

Gyűjtésről nem tudok.

 41. Rumcájsz von Jicsin — 2016-04-19 11:01 

Háttér-információként és apró nyalánkságként megosztom a hírt, miszerint a KLIK a szakszervezeti tagdíjakat (a tagok fizetéséből természetesen levonták!) nem utalta át már egy ideje a szakszervezeteknek, így azoknak pénzük egy fillérnyi sincs!
Ügyes, mondta Kohn bácsi…

 42. becsuszoszereles1k — 2016-04-19 14:39 

38.@panamajack:
Dráganép pedig a pályán kivülről kiabál be, hogy tarcskimari. tarcskimari!
Mi a tökömre tartson ki?! Mikor ‘máma már nem hasad tovább’…
Fekete ruhásból feketebáránnyá válik a végén.
Csak nehogy gladiátor viadalra legyen a népnek vágyódása…

 43. Érvsebész — 2016-04-19 14:40 

@pierredelacroix:

Hát, ez esetben én kérek elnézést, a világért sem akartam a polgári öntudat heveny tüneteivel bezavarni a hon normál üzemi működésébe.

 44. pierredelacroix — 2016-04-19 15:33 

@Érvsebész: Azért elég nehéz polgárilag öntudatosnak lenni, ha a sztrájk azt jelenti, hogy végső soron +1 vagy több napot dolgozol teljesen ingyen… (és ha mégis megtörténik, a főnök rögtön elkezdi mondogatni, hogy jövőre majd kevesebb szabadság is elég neked. Hiszen most is elviselted, hogy kevesebbet dolgoztál. Vagyis nem fog hiányozni az a nyári szünet – igaz, hogy tanév közben 0 a fizetett szabadság és nem mehetsz ukmukfukk táppénzre, de hát ez van).
+ Ha államunk miniszterei a szólamokat kivéve magasról le*ják az ifjúságot (az övüké úgyis elit magániskolákba és Svájcba fog járni), akkor valahogy a tanárok állandó hivatástudatára apellálni kissé nehezen lehet fapofával.

 45. Érvsebész — 2016-04-19 16:02 

@pierredelacroix: Éppen a fentiek orvoslása, pontosabban enyhítése végett töprengtem el azon, hogy tehetnék-e valamit én személy szerint, illetve esetleg hasonló gondolkodású és késztetésű csoport részeként azokért, akik éppen kockázatot és kényelmetlenséget vállalnak valami fontos dologért (=sztrájkoló tanárok), ezek szerint nem volt érthető, sajnos.

Éppen azt szerettem volna kifejezni, hogy esetleg vannak olyan eszközök, amelyek alkalmazásával mi, az ifjúság + annak szülei is hasonló gesztussal viszonyulhatunk államunk minisztereihez.

(Tavaly nyáron egy zsák pénzt gyűjtött az MKKP migrációs ellenplakátokra – volt egy feltételezésem arról, hogy esetleg összejöhetne egy zsák pénz a különböző okoknál fogva nem létező sztrájkalapok helyébe.)

 46. pierredelacroix — 2016-04-19 16:30 

@Érvsebész: A jelenleg érvényes magyar sztrájkszabályozás alapján valószínűleg még te kerülnél bajba emiatt. (A politizálás ugyanis tiltott az iskolákban – valószínűleg Strasbourgig kéne menni egy ilyen kezdeményezéssel, de vszeg jó sok egyéb pénzbe is kerülne ez).
Persze ezt csak akkor kell figyelembe venni, ha törvényes módon szeretnél sztrájkolni. 🙂

 47. untermensch4 — 2016-04-19 16:51 

@Érvsebész: “én személy szerint, illetve esetleg hasonló gondolkodású és késztetésű csoport részeként azokért, akik éppen kockázatot és kényelmetlenséget vállalnak valami fontos dologért (=sztrájkoló tanárok)”
Március 15.-én találkoztam olyan közalkalmazott házaspárral akik (bár gyerekük még nincs) vállalták annak a kockázatát hogy esetleg a főnökük (aki “jó elvtárs”) felismeri őket vmelyik híradásban.
Meredekebb elképzelés az önálló tüntetés szervezése. Esetleg ha a beadandó papírokon “tanársztrájk-ellentütetés” akkor vszeg a sünhivatal is rábólint, ha meg a megjelentek nagy része mégis szimpátiatüntető… ilyenben még “a világ esze” is tévedett. 🙂 (ez az utolsó poén átment..?)

 48. Érvsebész — 2016-04-19 19:27 

@pierredelacroix:

Nem az iskolákban akarok gyűjteni (tényleg _ennyire_ nem vagyok érthető? Mostanában mintha tényleg nem lennék érthető 🙁 )

Olyasmit képzeltem, mint egy ilyen indigogos gyűjtés, létrejön egy célszámla, kerül rá x forint, aztán megkapja vmi szervezet, egyesület, alapítvány, vagy mittudomén, amely azoknak a tanároknak osztja ki, akik nehéz helyzetbe kerültek, amiért sztrájk miatt nem kaptak illetményt.

Szerintem ebben nincs direkt politizálás. Én nem vagyok tanár, pontosan arról beszélek, hogy a nemtanárok találhatnának módot a tanárok támogatására. De ha nincs ilyen, hát nincs, én nem fogom elindítani, mert hiányzik belőlem a népvezérség.

Mindenesetre mindenki, aki előbb-utóbb szeretne valami rendszerváltást, tartsa észben, hogy a jópofa kommentek, mémek, posztok, jelvények és szimbólumok mellett előbb-utóbb pénzre is szükség lesz, és nem érdemes az állam bőkezűségében bízni.

 49. Érvsebész — 2016-04-19 19:29 

@untermensch4: azt hiszem, a poén átjött; más kérdés, hogy a tüntetésben én semennyire sem hiszek :/

 50. untermensch4 — 2016-04-19 19:33 

@Érvsebész: A tüntetésben nem maga a tüntetés éri el a hatást hanem mindazon lehetőségek amik kifejlődhetnének belőle.

 51. Érvsebész — 2016-04-19 20:21 

@untermensch4: Ahhoz, hogy a tüntetésekből lehetőségek fejlődjenek ki, kellene egy csomó munka, amit a háttérben végezni kéne (a Profnak és Panamának, meg mindannyiótoknak a jelen blogban végzett ilyen munkáért max respekt, de ez csak egyetlen aprócska műhely, pártíz olvasóval). A tüntetésnek eszköznek kellene lennie, nem célnak (manapság összejön mondjuk 10 -20 ezer ember, aztán örül, hogy ennyien összejött, így kiabált, így hallgatott öt percig, vagy így világított a mobiljával, aztán ebben a boldogságban hazamegy, és csodálkozik, hogy másnap még mindig ugyanaz az elcseszett tanterv, ugyanaz a hálapénzre nyíló doktorzseb, ugyanaz az egzisztenciális bizonytalanság várja, ugyanazokat a különalkukat kell megkötnie, ha egyénileg életben akar maradni, megköti őket, aztán várja, hogy két hónap múlva a hatalom megenged-e neki egy újabb kis morgást.)

 52. pierredelacroix — 2016-04-19 21:23 

@Érvsebész: Aha, te érted, más is érteni fogja – a kormányzati kommunkáció viszont mást fog állítani. (Mert minden ellenkező jel dacára azért reménykedek benne, hogy még ülnek ott szakértők, akikre azért hallgatni fognak).
Mondhatnám, hogy “magas labdát” adnál fel.

 53. Érvsebész — 2016-04-19 21:33 

@pierredelacroix:

Ja, rendben. Akkor jól van, ahogy van. Szakértők ott ülnek a kormányzatban, remény hal és -ked.

 54. pierredelacroix — 2016-04-20 09:40 

@Érvsebész: Oké, én is lenézem kicsit a kommunikációs szakértőket (eléggé fura emberek mind személyiségügyileg, mind általános felfogásaikat tekintve – tapasztalatból beszélek. Hja, kevesen akarnak “politikai” kommunikációval foglalkozni – nekik a társadalomtudományokban kb. az a megítélésük, mint a természettudományokban a mérnököknek), de ha másokra nem is (lásd a Századvég “aktákat” – kissé nagyzoló kifejezés, de ez más kérdés), legalább rájuk kéne a kormányunknak.

 55. noirp — 2016-04-21 08:47 

Érdekes és tanulságos, most került ki az Indexre: megszólal az egész oktatásügyi hacacáré — elvileges — középpontja, alanya, stb.: a diák. És mit ad isten, a megszólalók kicsit kockásnak tűnnek; ha az átlag magyar talpasbaromból indulok ki, akkor egyenesen nemzetveszejtő libsinek néznek ki.
http://index.hu/belfold/2016/04/20/sztrajk_diakok_oktatas_tankozlony/
https://www.facebook.com/tankozlony/?

Igen, ez egy elitgimi diákjainak megnyilvánulása, talán innen is ered, hogy “libsi métely”-lyel fertőzöttek. De vessünk számot azzal, hogy kb. ők azok, akik meg tudnak és mernek szólalni, nem a szedálásig lebutított, kivéreztetett szakképzés évfolyamai. Sajnos.

Ajánlom mindenkinek figyelmébe, tisztelettel.

 56. panamajack — 2016-04-21 09:16 

@noirp: ugyan már, a diákok hülyék ahhoz, hogy egy ilyet csak úgy maguktól elkészítsenek. Személyesen Soros bácsi mondta tollba nekik!

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.