Tűnődés — – Ha nagy leszek, habostorta palotában lakok
Volt egyszer, hol nem volt, egy messzemenően népszerűtlen posztom a Ráérünkön. Ebben azt a problémát kapirgáltam, hogy nap mint nap gyereknek maradt nagykorúakkal botlomössze, élőben, hírekben egyaránt, balszerencsémre. Méghozzá vagy a T. Szülők által totálba leszart, vagy teljesen agyonnyalogatott csemetékkel hoz össze az élet.
Írásom meglehetősen inkoherens, fatengelyes darab volt, ezt – utólag visszatekintve – el kell, hogy ismerjem. Körülményessé tette a darabot a tengersok link, amivel példázni szerettem volna a mondandómat a gyermeteg veszekedésekről, a pénzzel kapcsolatos megbonthatatlan fogalmatlanságról, a jelen pillanaton túl nem látásról, satöbbiről.
Elaprózottá tette a túl erős tagolás és kissé fáddá a morgolódásom. Egyszóval: írtam én sokkal jobbat is! Az alapprobléma azonban – a mindennapjaimba, és a közéletbe is beivódó – infantilizmus megmaradt. Múlt hét végére azután megint kijött rajtam a csúnya, lila-zöld kiütéssel járó cerebrophallus vulgarolingua-generator (gyk: agyfaszt kapott. pizka), és írhatnékom támadt.
Elnézegettem a képeket a medve módra szusszanó kisvasútról (köszönet a profnak az asszociációért). Amelyen – ezt a MaNcs Álomország c. cikkéből tudom [1] – az átadás és a tényleges átadás között egy napig miniszterelnökünk és barátai örömködhettek kedvükre.
Eljátszadozom az emlékkel, miszerint hogy ez a csudaklassz óriás-terepasztal annyiba került, amennyiből 3 db nagyfelbontású CT-MR berendezésre (cca. 900 000 USD, USA-beli áron) futná; és mégis, egy ideig úgy nézett ki, hogy egy másik kisvasútról, mégpedig a köztudottan dőzsihabzsisan gazdag Nyírség nevű régióból kellenek hozzá a vagonok [2].
Néztem a további képeket a legszebb, tejszínstukkós-pántlikaszalonos neo-neobarokk stílusban újraálmodandó Várról, a már kiebrudalás alatt lévő akadémiai intézetekről. Olvasom az építészek cikkeit, amelyek végére a jobb érzésű körzőkoptatók kezéből már láthatólag ki-kifordult a toll.
Olvastam arról az integetőerkélyről, amit egy, eredetileg kolostor volta miatt erkélyt sosem viselő épületre barmolnak rá éppen, sőt, lehet, hogy már rá is barmolták, világörökség ide vagy oda; hisz az ezt tárgyaló hírek április közepiek-végiek [3].
S mindez EGY kérdéssé áll össze bennem: ez az ország istenigazából mihez asszisztál, részben passzívan, részben kényszerből, ám nem kis részben (kb. 40%-ra tippelek) sikongatva-tapsikolva- táncikálva? Mert nekem – pontosan: azért nemcsak nekem, látható, hogy pl. MaNcséknak is – dermesztő tippem van a válaszra.
Mégpedig, hogy jelen pillanatban egy, ingerszegény környezetből kiszakadt, enyhén fogyatékos, akaratos 5-7 éves kisfiú álmait valósítjuk meg. Ha nagy leszek, én leszek a kiráj,palotába lakok, saját villanyvasutam lesz, meg focim, aztat csinálok egész nap, amit akarok, én leszek a legnagyobb, Messi hozza reggel az ágyamhoz a bilit, és nem fogok köszönni a néniknek, azércse!
Hogy megbolondultam és vízióim vannak, az lehet…bár mostanában nem dolgoztam szervesoldószerekkel. De azért csak eszembe jutott egy nálam sokkal különb író pár sora is, a koponyája körül (mit ád az ég, részben vasúton) megtett utazása leírásából:
„Hatéves proletárkölyök, az ápolónő nem tudja, miért van itt, úgy látszik, az osztályán nincs üres ágy, majd délután visszaviszik. Félénk, de jókedvű, környezete csöppet se nyugtalanítja, elmerülten játszik egy csomóra kötött rongydarabbal. Lesütött szemmel, de határozottan azt állítja, hogy a rongydarab motoros hintaló, és hogy ilyen náluk otthon sok van. Szerteszét hevernek a szobában. Náluk otthon különben is csoda világ lehet, állandóan málnaszörpöt isznak, a fagylalt fazékban áll, csokoládébútorok között élnek, ezeket naponta kicserélik. Kiderül, hogy igazat véletlenül se mond, ha álmában beszél, akkor is hazudik. Vigyázni kell rá, mert lop.” [4]
A többit – megéri-e az útépítő vállalkozás, sertésfarm, rezsicsoki, csok-nok, vizesvébé,mitököm azt, hogy együtt építsük a rossz sorból érkezett kisfiúnak a mesepalotáit; hol fogjuk végezni édes gyermekkorunkat? …meg ilyen apróságok – szóval, a többit ki-ki gondolja hozzá, ahogy neki tetszik.
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —
Innen szedtem-vettem
[1] Álomország. Magyar Narancs 28. évf. 18., 2016. május 5. A Szerk. rovat
[2] Ön mit hozna el Felcsútról a kisvasútért cserébe? http://www.szon.hu/on-mit- hozna-el-felcsutrol-a- kisvasutert-cserebe/2897891
[3] http://444.hu/2016/04/21/dunara-nezo- erkelyt-kezdtek- epiteni-orbannak- a-varban
http://444.hu/2016/04/25/kis-szokokut- csobog-majd- orban-erkelye- alatt
[4] http://mek.oszk.hu/00700/00717/00717.htm#6
56 hozzászólás
1. Tromb74 — 2016-05-12 13:20
Nagyon jóóóó 😀
2. panamajack — 2016-05-12 13:21
Well.
https://www.yahoo.com/news/cockroaches-made-want-palace-says-turkeys-erdogan-150049344.html?ref=gs
3. Érvsebész — 2016-05-12 13:22
Más gyerekek álmaiból:
http://lathatatlantanoda.tumblr.com/post/120360576430/boldog-gyereknapot-mindenkinek-l%C3%A1thatatlan
4. noirp — 2016-05-12 13:55
@panamajack: T’od, mikor ez épült, akkor lettem benne biztos, hogy Erdogannak a saját történelmük is kimaradt. Mert a török állam egyszer már roppant bele egy komplexusos idióta palotaépítkezésébe. Az volt a Dolmabahcse. Vajon ez az Erdogan-díszistálló milyen bemutató szöveggel lesz benne a — mondjuk — 100 év múlva megjelenő képes Isztambul-atlaszban? 😛
5. hadrian77 — 2016-05-12 14:09
Aztán kiállnak a Pataki Atissal és együtt éneklik:
… álmodtam egy világot magamnak…
6. weelma1 — 2016-05-12 16:29
@hadrian77: A baj az, hogy meg is valósítják.
7. weelma1 — 2016-05-12 16:31
És mindezt – ráadásul – durcásan.
8. norniron — 2016-05-12 17:01
Én attól ámultam el, hogy a M. Kir. Lovardát is újjá akarják építeni, benne pedig a bécsi Spanyol Lovasiskola budapesti verziójával. Én már az eredetit sem állhatom, nevetséges cirkuszi mutatványnak és pózolásnak tartom, ráadásul a történelmi háttere annak is a kisebbségi komplexusból fakadó magamutogatás volt, a Habsburgok a spanyol örökösödési háború eredményeként végképp szertefoszlott spanyolországi ambícióikat gyászolták vele, ami mostanra egy kedvesen giccses turistaattrakcióvá vált, mint mondjuk a Vajdahunyad vára a városligetben. Ez viszont kész közröhej lesz, szükségtelen és még semleges szemlélő számára is visszatetsző.
9. panamajack — 2016-05-12 18:43
@norniron: Na igen, még mindig rá vagyunk gyógyulva erre a „lovasnemzet” dologra. Közben vannak nekünk olyan tudósaink és mérnökeink, akikkel akár űrhajósnemzet is lehetnénk, de az kutyafasza, ugyibár…
10. becsuszoszereles1k — 2016-05-12 18:46
Nagyon is jól kifejezi az irás tárgyát: egyfajta habostortán való csúszkálást, esetlegességet, viharelőtti ‘tejszinhabos, neo-neobarokk, pántlikadiszes’ csöndet.
_ Valahol a Hrabali, szégyenteljesen gyanútlan, szarbalógott végű nemzetiszinű pántlika csattogó suhogását a falusi leány vig táncolásában. _
Szerettem. 🙂
11. tudi — 2016-05-12 20:39
@panamajack: Meg ugye Nemzetünk Főfasza is megmondta azok a startupok nem a jövő. Mint ugye a dekadens liberális fertőben fetrengő Nyugaton.
Főelvtársnő, úrhölgy, asszonyság, nagysága eme írás nagyszerű, ám nem teljes, nekem hiányzik belőle a Várkertbazár felsorolása, amit tudtommal többször adtak át, mint új MR készüléket és amihez legalábbis olvastam én ilyen pletykát Orbán-bányáből származó bazaltot is felhasználtak.
12. untermensch4 — 2016-05-12 20:40
@noirp: „dermesztő tippem van a válaszra.”
Ez sajnos tényleg nagyon dermesztő. Remélem nem álmodozott igazságosztó dicsőséges hadvezérségről is.
13. untermensch4 — 2016-05-12 20:51
@norniron: Amikor megcsinálták pancserul a várat őrző fegyveres postás-alakulatot akkor durciztam rá a páncélvonat-témára. Nem vagyok vasútbuzi de amellett hogy ugyanannyi értelme van, mobilan odatelepíthető ütemezve ahol éppen turista-fejő rendezvény volna.
Ezt a ló-dolgot is el tudnám képzelni jobban. Mondjuk annak mintájára amikor egy kissé hátrafelé-nyilazós hajlamú tiszt (mondjuk az alkoholizmus rovására ment nála az íjászkodás úgyhogy azt mondanám, inkább ez a kettő közül) a hozzá került frissen végzett tisztektől elvárta hogy tanuljanak meg íjjal lőni. Soha nem állította hogy ennek lehet gyakorlati, katonai felhasználási lehetősége, ezt olyan katonai-kulturális izének gondolta ami többet ér mint a közkatonák asztal alá ivásának tudománya.
Ennek mintájára lehetne olyan díszőrség-félét gründolni ahol mintegy mellékesen olyan katonák a létszám akiket nagy duzzogva F.Kálmán (rendfokozatát nem tudom), a magyarok válasza csáknoriszra, is megfelelőnek minősítene nyilvános bemutatásra és ezen felül lovakkal tudnának olyan mutatványokat (nem korhatáros filmművészetieket 🙂 ) amikre a lovakhoz értő emberek is azt mondják hogy nagyonhűha.
14. untermensch4 — 2016-05-12 20:59
@panamajack: szintén „nahát-észrevevős” rovatoban van a „Lovasnemzet voltunk, repülősnemzet leszünk.” idézet. A legtöbb „hátrafelenyilazós” zakkant ismeri, hallotta… és nem érti. Még akkor sem amikor lát a tévében helikopáteren közlekedő „lovasság” nevű katonai egységet. Leragadnak ott hogy a magyarok nyilaitól rettegjenek már de izibe’ mer nekünk az jár. Pedig ami ma kellene azok a kockák akiknek a drónjai(k)tól rettegnek. Akkor is ha kínai alkatrészekből vannak összerakva.
15. norniron — 2016-05-12 23:05
@untermensch4:
Ez a „lovasnemzet” lehetne a tipikus példája a társadalmunk ostobaságának.
Az olimpiákon két lovas sportág van, a díjugratás és a military. Ebből egyedül díjugratásban van egyetlen olimpiai bronzunk 1936-ból.
Utoljára talán 1996-ban Atlantában indult egyáltalán magyar lovas sportban az olimpián. És lovassportokban kiemelkedően legeredményesebb nemzet a németek. Ami a legviccesebb, hogy még a németeknek is vannak ilyen illúzióik a magyarokról, hogy itt micsoda pusztafünfgespann-virtuosen emberek vannak, aztán amikor idejönnek lovasturistáskodni, akkor döbbenten veszik észre, hogy az utolsó 12 éves német iskoláslányka is jobban lovagol, mint az élükre rendelt magyar lovas-vezető.
16. untermensch4 — 2016-05-13 08:15
@norniron: Na ez az. Leragadtunk a régmúlt idők dicsőségénél amit görcsösen vágyunk a jelenben. Csak régen a ló volt „a” terepjáró, a párhuzam megvalósítása a közlekedési kultúra kapcsán lehetne kibontakoztatható. Mert a dicsőség alapja anno nem az állat mint biológiai lény hanem az emberi felhasználása miatt keletkezett.
Máshogy mondom inkább mielőtt összezavarom magamat. Van egyrészt a klasszikus huszár-tanmese az öreg (Ö) és újonc (Ú) huszár találkozásáról a néhány német dragonyossal.
Ö: Mit kezdjünk ott azokkal a labancokkal fiam?
Ú: Hát menjünk el erősítésért, esetleg csaljuk a mieinkig őket mert túlerőben vannak. Kilencen vannak mi meg csak ketten.
Ö: Nem tudsz te számolni. Mi vagyunk te, én, a te lovad, az én lovam, a te szablyád, az enyém, a te karabélyod, az enyém, a te két pisztolyod meg az én két pisztolyom. Ez tizenkettő a kilenc ellen. Úgyhogy részint megöljük, részint megfutamítjuk, részint fogságba ejtjük őket. No, támadás.
Napjainkban meg, békeidőben és mai technika mellett máshogy lehet teret adni a szemekben csillogó vidám őrületnek. Mondjuk amikor ló és teve helyett (honfoglalásilag vszeg volt teve is minálunk, méltatlanul háttérbe szorultak szegény párák) a dakar-izére feltuningolnak egy hetes buszt amire felszáll egy ember, érvényesíti a bkv-jegyet és mennek afrikába…
Így hirtelen nem ugrik be de gyanús hogy sport-íjászatban sem vagyunk az olimpiák és egyéb sportesemények félistenei. Ellenben amikor ilyen szakmai világverseny-szerűségre mentek (nagyjából saját zsebből) egyszer a rendőr kommanók, úgy lettek dobogósok hogy a texasi nemzeti gárdától kellett a helyszínen a versenyhez tarhálniuk lőszert.
17. Tromb74 — 2016-05-13 08:26
@becsuszoszereles1k:
Jarmuska?
18. hadrian77 — 2016-05-13 08:29
@norniron: mert direkt kib*szásból olyan lovakkal kell olyan feladatokat végrehajtani, ami tőlünk nemzetidegen. Bezzeg a mongóliai versenyeken az ottani lovakkal!
19. hadrian77 — 2016-05-13 08:30
@untermensch4: na ja, ellenben türméneknél az éves világbajnokságon a hagyományos visszacsapós kategóriában minden évben túllőjük a világrekordot néhány cm-rel.
20. untermensch4 — 2016-05-13 09:18
@hadrian77: Ennek azért örülök. De hogy közelítsem az álláspontotokat, sztem a „pusztafünfgespann-virtuosen” díszpintyek nem keleti lófajtákkal parádéz(ná)nak a német turisztoknak. És a sztem az előző mondatomban jól mutatja hogy a lófajtákkal sem vagyok (vagyunk sokan) tisztában annyira hogy tudjuk egyáltalán, lovas ügyekben merre is vagyunk arccal.
21. norniron — 2016-05-13 10:49
@untermensch4:
Bizonyos vélekedések szerint egészen a tatárjárásig volt nálunk teve, mivel a kelet-európai sztyeppei népekkel egészen addig intenzív kapcsolatokat ápoltunk, és a teve az áruszállításhoz kellett. Aztán a tatárok elsöpörték az ottani népeket, nem volt kivel kereskedni, ezért szegény tevéket nem volt már miért tartani.
Később a török időkben visszatértek a tevék, de akkor is a feladatuk elsősorban a török hadsereg felszerelésének szállítása volt, úgyhogy amikor kiűzték a törököket, megint nem volt miért tartani őket.
22. hadrian77 — 2016-05-13 12:30
@norniron: én ezt úgy olvastam, hogy a honfoglalók örökségeként egy jó darabig használtak tevéket. A török időkben pedig főleg az Alföldön volt divat. A nagyobb városokon kívül máshol nem volt élet, napokat lehetett gyalogolni normális élelem és víz nélkül, ezt viszont a lovak nem tűrték jól.
23. Tromb74 — 2016-05-13 13:04
@hadrian77:
Szerintem inkább a bivaly lett volna praktikus, ami a vízrajzi helyzetet illeti.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_v%C3%ADzrajza#/media/File:Karpat-medence_vizrajz.png
24. norniron — 2016-05-13 13:06
@hadrian77:
Akkor szerintem írjunk a Miniszterelnök úrnak, hogy ha nem akarja, hogy a pénzhatalmi világelit és a globális háttérhatalom szolgájának tartsuk, akkor a várba a Lovarda mellé építsen Teverdét is!
25. untermensch4 — 2016-05-13 14:25
@Tromb74: A bivalyhoz (sem) értek de az mintha nem annyira szeretné a sztyeppei (meg a kárpát-medencei) telet. A mongol tevék meg bírják a mínuszokat. A vadon élő, nem tenyésztetteknek legalábbis muszáj.
26. untermensch4 — 2016-05-13 14:28
@norniron: A teverdére inkább norvég- és soros-pénzekből kéne civil kezdeményezés. Ősi örökség meg minden. Hunikum… izé, hungarikum. Ráadásul rajtunk kívül európában nem foglalkoznak tevével. Az összes olimpiai teve-számban mi lehetnénk az első három helyezett. 🙂
27. norniron — 2016-05-13 14:51
@untermensch4:
Nem igazán maradtak fenn tevemaradványok a középkori Kárpát-medencéből, de több, mint valószínű, hogy a honfoglalók is egypúpú tevét, azaz dromedárt használtak, a kétpúpú, azaz baktriai teve (azaz mogol teve) helyett. A török korban meg biztosan tudjuk, hogy dromedárok voltak itt, a kortárs ábrázolásokon mindig csak egy púpja van a tevéknek. De a dromedárok is jól bírják a hideget, Közép-Ázsiában is elterjedtek, semmi bajuk sincs.
28. Tromb74 — 2016-05-13 14:52
@untermensch4: A bivaly eléggé elterjedt volt a Kárpát-medencében a honfoglalás környékén, mert erős és csipázza az ártéri dagonyázást.
A teve inkább a vízhiánnyal birkózik meg jól, de azt inkább a folyószabályozások után lehetett nálunk megtapasztalni.
29. Ragnar — 2016-05-13 15:47
Hát ez az írás most nagyon jól kifejezte, amit én régóta érzek (és még a tudományos nevét is megtudtam, cerebrophallus vulgarolingua-generator 🙂 ).
Csak én éppen rohadt sz*rul érzem magam miatta. Ha pár napig nem olvasok híreket, kicsit jobb, de attól még nem fognak változni a dolgok, hogy nem tudok róla. Az itt is felmerült kisvasút kapcsán ma már azt pedzegették, hogy akár Diósdig is elmehet. Ahol Európa legnagyobb barlangfürdő komplexuma lesz. FTW???? Mikor lesz ennek vége? Mit tehetek ellene? Lehet-e tenni bármit, hogy ne érezzem egyre sz*rabbul magam? A voltairi kertművelgetés nem elég, mehetnékem van, de nem tehetem…..
30. Inspector Lohmann — 2016-05-13 16:17
Nem olvasok Magyar Narancsot, így nem tudom mit ír a cikk, de azt szabadjon megjegyeznem, hogy a (magyarországi) kisvasutak általában valami gazdasági okkal épültek, leggyakrabban erdőgazdaságok segítésére (amit legtöbb helyen még mai betöltenek), néha mezőgazdasági vagy bányászati céllal, ritkábban a kisközségek személyszállítására (ez általában csak kiegészítő indok volt a többi mellett). Legjobb tudomásom szerint O.V. kisvasútja azonban semmiféle erdőterületet, cukorrépaföldet, halastavat, ércbányát nem érint. Mondhatnánk volt az összes többi kisvasút kicsúfolása és megszégyenítése.
31. tudi — 2016-05-13 16:58
Ha már lovaknál meg lovasoknál tartunk, van egy észrevételem, a Honvédségnek vannak gépesített felderítő meg tudtommal páncélos alakulata is, nem lenne nemesebb, ha ezen alakulatok vennék fel híres magyar huszáralakulatok neveit, meg a gyalogos zászlóaljakat is simán át lehetne keresztelni a helyőrségi városukban egykor állomásozó K.u.K, vagy honvéd alakulatok számára, nevére. Más országok is így őrzik régi híres alakulataik neveit,például a franciák is.
32. panamajack — 2016-05-13 17:13
@Inspector Lohmann: http://444.hu/2016/05/13/aki-maganyra-vagyik-mindenkeppen-menjen-egy-kort-a-felcsuti-kisvasuttal
33. Érvsebész — 2016-05-13 18:12
@panamajack: Erre már volt példa, azt hittem, sikerült meghaladni:
http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/04/16/megfazott_az_ovodas_nincs_utas_a_vonatokon/
Miközben más felhagyott vasutakon értelmes dolgokat csinálnak:
http://www.burgenland.info/hu/sport-szabadid/2769/hajtanytra-koezep-burgenland.html
Ja, Ausztriában
34. flashbang52 — 2016-05-13 19:48
@Inspector Lohmann:
Ahogy irni teccett. Tokaj hegyaljai hölgyismerősöm ( khmm) édesapja amatör történész és mellesleg vasúti mérnök. Jómúltkorában szóba került a felcsúti kisvasút és ő kapásból szállította a sztorit.
A jelenleg Felcsúton debütáló kisvasút a 30 as években Nyíregyházát kötötte össze a Sárospatak- Sátoraljaúhely városokkal. A II VH-ban azonban a visszavonuló ( rugalmasan elszakadó ) német/ magyar csapatok felrobbantották a Balsa községnél lévő vasúti hidat amit aztán több évtizedes ígérgetés ellenére sem építettek újjá. Ez persze nem volt probléma Nyíregyházáról Sátoraljaújhelyig úgy lehetett utazni, hogy Balsáig elment az ember vonattal ott a komppal át a Tiszán a másik vonatra fel és hajrá tovább ( a vonatjegy a kompra is érvényes volt) Aztán a 90 es évek elején a Sátoraljaújhely – Balsa Tisza Bal part vonalat megszüntették, de a Balsa Tisza Jobb part -Nyíregyháza vonal életben maradt egészen a 2000 es évek elejéig. Gyakorlatilag egyetlen olcsó szállítási és utazási lehetőség volt a Nyíregyháza környéki falvak lakóinak. Áztán az általános MÁV válság betett ennek is. Egymás után születtek a tanulmányok, hogy miért gazdaságtalan és zajos meg veszélyes ( a sinek végig a falvakon mennek keresztül de eddig ez a kutyát se zavarta) Aztán úgy 2000- és 2010 között leállították végleg. Ezeket a lezsirozott mozdonyokat és kocsikat vitték át Felcsútra.
A slussz pojén., hogy 2010 ben sőt 2014 ben is az ottani falusi Fideszes polgármesterek választási kampányának fő ígérete, hogy ha nyernek visszaállítják a kisvasutat és újjá építik a balsai vasúti hidat, hogy bekapcsolák sötét Szabolcs legsötétebb sarkát a gazdaság vérkeringésébe.
Végül is valahol igazat mondtak. Nyertek és a kisvasút újra megy csak éppen Felcsúton. 🙂
A tevés honfoglalással kapcsolatban az a baj, hogy nem csak a Kárpát medencében de már az Etelközi magyar szállások környékén se találtak teve csontot. Ha volt is nekünk olyan valahol korábban hagyhattuk el őket.
Azt már tényleg csak félve jegyzem meg hogy az egyébként nagyra becsűlt ( mert tényleg fanatikus) Mónus József íjász( celeb) újnak kikiáltott és egekig hájpolt rekordjait a török íjászok már jópár évvel ( kb 2-300) meglőtték sőt túl is szárnyalták.
Sebaj Erdogán egy szemét tetű így az őseinek íjász eredménye se játszik ha magyarok nyilaitól ments meg szlogent kell feltenni a búlvárlapok címsorába.:)
35. untermensch4 — 2016-05-14 17:38
@tudi: Ha jól tudom, Bercsényi nevét magyar és francia had is viseli. A magyar tán ezred vagy kisebb, a francia meg tán dandár… 🙂 Ez kissé betesz az egysíkú trianonozásnak. A kreatív elnevezésekben a hagyományőrzés mellett óriási poén-lehetőségek is volnának. A NATO keretein belül németországba látogató „Hadik András” és a törökökhöz látogató „Zrínyi Miklós”, a jugoszláv határ mellett állomásozó „Damjanich János”… 🙂
36. becsuszoszereles1k — 2016-05-14 20:53
17.@Tromb74:
itt vok
A figura – ‘a szaros Mancinká’ Bogumil Hrabal Túl zajos magány cimű elbeszéléséből, a Gyöngéd barbárok cimű kötetből (1985, Európa Könyvkiadó) -, a szöveg alapján készült a Zajos magány cimű szinmű: forditotta Varga György.
37. flashbang52 — 2016-05-15 10:50
@untermensch4:
Magyar oldalról a szolnoki 34 sz. Különleges Műveleti zászlólaj viseli Bercsényi nevét ( kb 300- 400 fő egy zászlóalj létszáma).
A franciáknál Ladislas Ignace de Bercheny vagy a „Bercheny-Houzards” hivatalos megnevezéssel a 1st Parachute Hussars Regiment ( Vagyis az Első Ejtőernyős Huszár Ezred) ami ugye áll 3-4 zászlólajból meg a dandárközvetlen csapatokból áll tehát jóval nagyobb alakulatról beszélünk) Bár a nevük kb úgy hangzik mint a magyar TengErészlóvaKvasság ( TEK) ennek ellenére egy komoly és jól kiképzett alakulat.
Az indulójuk viszont az Varsavianka zenéjének felhasználásával készült. Szóval van ott multikulti rendesen és még büszkék is rá. (Nem véletlen, hogy ott robbanatanak mindig atomot a terroristák 🙂 )
https://www.youtube.com/watch?v=NlbKaRZ5wwQ
38. norniron — 2016-05-15 13:24
@flashbang52:
Tekintettel arra, hogy a lovas alakulatok hadi jelentősége gyakorlatilag megszűnt (1-2 kivétellel, de ez most nem érdekes, ulánusok, dragonyosok, huszárok már nincsenek), ezért a korábbi lovasezredek érdekes karriert futottak be. A kedvencem egy olasz lovasezred volt, akik jelenleg légiszállítású tüzérség, de a nevükben még mindig lovasezred 🙂
39. norniron — 2016-05-15 13:31
Ha már így szóba kerültek a lovaskatonák, a dédapám testvére zsidó születésű létére huszárkapitány volt (bár természetesen megkeresztelkedett, anélkül nem igazán lehetett tiszti karriert csinálni), és mielőtt a zsidótörvények hatályba léptek volna, huszártiszthez méltóan szifiliszben elhalálozott 1938-ban. Megelőzte a bajt, túljárt Imrédyék eszén 🙂
40. hadrian77 — 2016-05-15 19:33
@Tromb74: ha elmegy az ember Balatonmagyaródra, talál ott egy bivalyteuervátumot. Érdems megnézni, meglepően elterjedt állat volt bizonyos területeken, de a köztudatban nincs benne.
41. hadrian77 — 2016-05-15 19:35
@flashbang52: csontügyileg kifejtették a történészek, hogy két okból lehet találni. Vagy mert rituális okból eltemetik az állatot, vagy értkezési célból megeszik és a csontja a szemétdombra kerül. A tevére egyik sem állt fenn, viszont korabeli ábrázolások és leírások alapján igazolható a tevehasználat a két említett időszakban.
42. xanax — 2016-05-15 21:16
Érdemben tetszéssel olvastam a posztot, de egy kis gixert vettem észre.
Foglalkozásom a megfigyelés, és szomorúan észleltem, hogy a főcímben lévő blogger / kommentelő neve elírva vagyon: nem Noiprova hanem Noirpova 😉 mint pl. itt:
https://raerunk.blogrepublik.eu/2015/09/14/noirpova-levele-a-magyarorszagbelieknek/
43. flashbang52 — 2016-05-15 21:57
@hadrian77:
Elméletileg a ” használat közben ” kimúlt állat is a szemét dombra kerül de a táborhelyek körüli szemét lerakatokban sem találtak tevecsontot.
Ezen kívül a tevék csontja még a mai napig is kedvelt alapanyag ékszer / dekoráció/ használati tárgy szinten.
Viszont ilyet sem találtak ( bivalycsont töredéket viszont igen )
Meg énekes hattyút sőt mocsári teknőst meg dolmányos varjút is ( érdekes lehetett annak idején a konyhaművészet 🙂
44. flashbang52 — 2016-05-15 22:15
@norniron:
Gondolom itt valami elvont párhuzam lehet a sebesség/ mozgékonyság/gyors reagálás mint közös jellemző a lovassággal.Ennek mondjuk pont ellentmond, hogy az angoloknál meg a páncélos alakulatok viselik a lovassággal kapcsolatos nevet. Mondjuk az amerikaiknál is van páncélos alakulat ami armored cavalry néven futtatja magát így az egész elméletem nem ér semmit 🙂 de van air cavalry is ami meg helikopteres alakulat. Itt legalább a mozgékonyság lehet a kapcsolódási pont.
Indiának meg Pakisztánnak ténylegesen is vannak lovassági/ tevésségi alakulatai de őket a tradició okán Lándzsásoknak ( Lancers) hívják.és nem csak ceremoniális feladatokra vannak használva. A pakisztáni Desert Rangers tevés alakulata őrzi az egyetlen szárazföldi határátkelőt India és Pakisztán között. Velük szemben meg a 61st Cavalry Regiment lovagol jobbra balra a Punjabi alföldön 🙂
45. flashbang52 — 2016-05-15 22:16
@norniron:
Akkor igazi badass volt az öregúr. Riszpekt neki 🙂
46. professzorpizka — 2016-05-15 22:23
@xanax: javítottam, kösz.
47. pierredelacroix — 2016-05-16 11:15
@flashbang52: Elnézést, de a dolmányos varjút még a 20. század közepén is kedvelték sok helyen (illetve a szegény rétegek között valószínűleg a védetté nyilvánításáig a 90-es évekig, de erről azért már keveset tudunk több okból). Állítólag a legfinomabb „tyúkhúsleves” készült belőle és elég előkelő helyeken (mármint faluhelyen természetesen: papokra, mérnökökre stb. kell gondolni) is kedvelték. Lásd Fekete István sok regényét (például a Hút). Tehát nem a szegénység kajája volt (Vö.: zárójeles bejegyzést)-
Mocsári teknős ~ pl.: teknősleves (népi gyógyászatban gyógyszer is volt: mint kb. egyébként bármi minden. Elsősorban ha jól emlékszem, gyomorpanaszokra, mert gyenge húsa volt).
Az énekes hattyú felhasználása pedig tényleg értelmetlen, de még a 19. század közepéig szerepelt a magyar szakácskönyvekben (amire szerintem már a korabeliek sem tudtak szerintem jó okot adni a felvágáson kívül).
48. norniron — 2016-05-16 12:09
@pierredelacroix:
A kutya is ehető, de az emberek érzelmi okokból nem esznek kutyát, a koreaiak kivételével 🙂
Az énekes hattyú húsa állítólag jó ízű, de szerintem összekevered a bütykös hattyúval, aminek a húsa ehetetlen, de előbbi gyakorlatilag kipusztult Magyarországról, utóbbi meg, ha csak kiöntesz egy pohár vizet, már megjelenik, olyan gyakori.
49. nadiposzi — 2016-05-19 02:58
@Tromb74: Túl zajos magány.
50. hadrian77 — 2016-05-19 09:38
Volt a vlasz.hu-n egy írás Illés bácsi cukrészdájáról.
http://valasz.hu/publi/legyunk-esznel-illes-bacsi-uzlete-nem-cuki-118608
Van benn egy rész, ami elég jól leír mindent.
„Számos szeretnivaló tulajdonságunk mellett nekünk, magyaroknak van egy nagy hibánk: okos emberek úgy mondják, nem érték-, hanem struktúrakonzervatívok vagyunk. Félünk a hagyományt okosan megőrizni, ellenben görcsösen ragaszkodunk mindenhez, amiről úgy gondoljuk, összeköt minket a szinte mindig idealizált múlttal.”
51. panamajack — 2016-05-19 10:14
@hadrian77: Remek meglátás!
52. tudi — 2016-05-19 19:41
@hadrian77:
A meglátás valóban jó, ami rossz, az rossz, hiába nosztalgiázik az ember. Nekem is több ismerősöm is megosztotta a „szegény bácsi” sztoriját, de ami videót ma én láttam a helyről, én nem bezárattam volna, hanem minimum plafonig töltöttem volna fertőtlenítővel. Ha vettek onnan mintát, azon nem csak lett volna valami a petricsészében, hanem valószínüleg egy egész ökoszisztéma. És tessék mondani a Válasz az orbánista, vagy orbánellenes?
53. hadrian77 — 2016-05-19 20:02
@tudi: amit megfogalmaztak, az összhangban van azzal, amit Tölgyessy mondott Orbánról. A 70-es években volt fiatal, nagyjából stabil állapotokra emlékszik, ezért a politikájában onnan vesz mintákat. Minden szinten jelen van ez a struktúrakonzervatizmus.
Tegnap a Kossuthin egy NÉBIH-es meg egy sztárséf beszélettek. Teljes volt a konszenzus abban, hogy az előírások nem dísznek vannak és be kell tartani. Ráadásul az a piszok NÉBIH nem záratta be egyből a helyet, adott haladékot az öregnek.
A válasz szerintem simicskista.
54. untermensch4 — 2016-05-19 23:33
@hadrian77: „A 70-es években volt fiatal, nagyjából stabil állapotokra emlékszik, ezért a politikájában onnan vesz mintákat. Minden szinten jelen van ez a struktúrakonzervatizmus.”
Szólhatna neki vki hogy túl sok minden változott a ’70-es évek óta, ugyanazt lemásolva nem feltétlenül ugyanaz lesz az eredmény. Akkor sem ha sok korabeli kádert csatasorba tud állítani akik szintén akkori nosztalgiára hangolhatóak, strukturálisan.
55. hadrian77 — 2016-05-20 09:43
@untermensch4: nincs senki aki szólna neki és úgysem hinné el senkinek.
56. untermensch4 — 2016-05-20 10:08
@hadrian77: A netadós balhé kapcsán pedig lett volna ilyenre lehetőség. A net kora eljött, a szamizdaté lejárt. A különbség hatalomtechnikai szempontból jelentős. Bár látszólag észak-koreát sem hatotta meg a technikai fejlődés, más megközelítést igényelnek az újabb keretek.
Hogy olyan „makróbb” dolgokról ne is beszéljünk mint a kgst+olcsóoroszenergia helyettesítetlensége.
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.