A mai posztomat ez, a Tombor Andrásról szóló index-anyag váltotta ki, de már egy ideje figyelem a folyamatot, és – noha részese sose lettem – eleget éltem a közelében, hogy talán tudjak róla írni.
A katolikus befolyás intézményei
A címet a jezsuitáktól kölcsönöztem, akik a katolikus egyház egyik régi olyan irányzata (rendje, csoportja) amely többek között a katolikus egyház világi befolyását próbálja növelni. Oktatói tevékenységükről csak jókat tudok mondani (egyik diplomám egy jezsuita egyetemen szereztem) de az intézményeikben szerepet kap a közösségképző-nevelő munka, amelynek eredménye az, hogy számos, a közéletben utóbb jelentős szerepet játszó fiatal itt kapja meg a közéleti szerep alapját képező érték- és kapcsolatrendszert.
A jezsuitáknál modernebb és sokak áltól (a katolikusokhoz fűződő viszonytól függően) hatékonyabbnak vagy veszélyesebbnek tartott szerveződés az Opus Dei, amely a nyilvánossá vált (illetve nem nyilvános, de elpletykált) adatok alapján sikeresen termet olyan hálózatot, amelynek tagjai az egyházi rendnek nem tagjai, ám közéleti tevékenységükben szintén Isten nagyobb dicsőségére, vagyis az Anyaszentegyház érdekében tevékenykednek, ám ez esetben szervezett és közvetlenebbül irányítható hálózatként.
Ezt egészíti ki a tanító rendek által üzemeltetett középiskolák hálózata, amely nálunk főleg a bencéseket, a piaristákat és a cisztercieket jelenti.
Végül, de nem utolsó sorban említsük meg a XX. század egyik legnagyobb formátumú magyar katolikus papját, Erdő Péter bíborost, aki amellett, hogy rendkívüli tudású egyházjogász, kiváló példája annak, ohgy hogy kell rendkívüli türelemmel, és kitartó munkával az egyházi befolyást olyan szintre hozni, amilyen szinten Mindszenty fénykorában sem volt.
Hazánkban egyedül a katolikus egyház rendelkezik teljesen kiépített utánpótlás-nevelő programmal. A poszt elején említett Tombor-portré csak az egyik illusztrációja annak, hogy milyen jól működik ez a rendszer.
A rendszer működése
Kezdődik az egyházi alsó- és közép iskolákkal. E körben Lázár János szólta el magát a minap. Valóban, immáron százas nagyságrendű általános iskolában folyik a gyerekek „rendes kereszténnyé nevelése” vagy mit is mondott Lázár. Ezzel önmagában semmi baj nincsen.
Innen tudnak szemezgetni azok egyházi gimnáziumok, amelyek a szocializmus idején gyökerező, jó állami gimnáziumok lassú hanyatlásával egyre inkább a kitörés kizárólagos lehetőségévé válnak. Itt már tudatos felkészítés folyik arra, amit úgy nevezhetnénk: a katolikus értelmiségi szerepe a közéletben.
Ennek a csúcsa pedig a Pázmány egyetem, amely a két évtizeddel ezelőtti kiröhögött diplomagyárból szép lassan elnyerte a komoly egyetem státuszát. Itt pedig már nemhogy felkészítés, hanem válogatás, és egyes emberek konkrét „elindítása” zajlik.
Ennek a rendszernek a termékei egyelőre inkább a második vonalban kapnak szerepet, de ott egyre meghatározóbbak. Minden elsővonalbeli fideszes háttércsapatában ott vannak, de néha már visznek nyilvános szerepet is, mint Rétvári Bence vagy Kocsis Máté (mindketten fölöttem jártak a Pázmány jogi karán). Jellegzetes példa a maga módján Tombor András is, aki lelkesen háttéremberkedik, hol több, hol kevesebb sikerrel (mint pl. az UD Zrt. ügyben, amely, ha nem lett volna tragikus, az évszázad magyar politikai vicce lehetett volna)
A konkurencia hiánya
Kérdés, hogy baj-e az, hogy Magyarországon a Katolikus Egyház jól szervezett, és nagy számú kádert kibocsátó, a befolyását kiterjesztő rendszerrel rendelkezik?
A válasz: Önmagában ez nem lenne gond, számos országban tudott ez kiépülni, létezik ezt Németországtól kezdve Amerikán át Franciaországig sok helyen. Sok helyen megvan a katolikus értelmiséginek ez a jól kiépített útvonala az érvényesülés, a befolyás felé. Sőt, Magyarországon részint a hagyományaink részint Kádár János miatt nem lehett bigott szentfazék módjára keresztény politikát csinálni, mint teszik az Lengyelországban.
A gond az, hogy nálunk ennek nincs konkurenciája. Ez a katolikus befolyáscsináló rendszer ugyanis abban az értelemben nagyon flexibilis, hogy szinte bármilyen politikai rendszerben elműködik, legfeljebb az intenzitása kötődik ahhoz, hogy mennyire dolgozhatnak szabadon.
Minden más rendszer viszont a világi hatalom valamilyen meghatározott formájához van kötve. A Kádár-rendszer világi elitgimnáziumai és szakközépiskolái csak abban a rendszerben tudtak jól működni, továbbélésük nagyban függ attól, hogy a vezetőik milyen úton-módon tudták együtt tarani a tantestületet és új patrónust találni az iskolának. Ráadásul, mire ez két évtizeddel a rendszerváltás után nyugvópontra jutott és kialakult ezeknek az iskoláknak a működése, jött a KLIK és mindent újrakevert.
Az összes többi ilyen rendszer pedig a nyugatos polgári rend és szemlélet gyermeke. Németországban az ottani kiváló katolikus középiskolák és egyetemek mellett ott vannak a protestáns társaik, csak ahhoz nagyszámú, gazdag és mérsékelt protestáns polgárság kell, melynek hiányában pl. nálunk a református egyházat oly könnyen tudják meghatározni a habzó szájúak.
Amerikában a Katolikus Egyház csak egy a számtalan vallási vagy világi társaság közül, amely egyetemeket és klubokat finanszíroz, a mormonoktól a zsidókon és a szabadkőműveseken át a mindenféle protestáns irányzatokig, így ott sem egyedüliként termelik a későbbi befolyásos embereket.
Franciaországban a grandes ecoles, Angliában az oxbridge iskolák, Amerikában az ivy és public ivy egyetemek (illetve főleg délen a helyi keményfejű állami egyetemek) a belépők az elit világába, a katolikus iskolák emellett léteznek, a rendszer egyik elemeként.
Nálunk jelenleg kizárólag a Katolikus Egyház képes ilyen rendszert működtetni, és a rendszerből kijövő embereket csúcsra juttatni. Ezt egyébként Orbánék felismerték, az NKE létrehozása kísérlet egy afféle káderképző csúcsszerv létrehozására, csakhát az emberanyag…na az majd a bencésektől meg a Pázmányról fog jönni.
Ráadásul, amint azt a Tombor-portré is mutatja, az ilyen intézmények akkor érnek valamit, ha a falaik mögött gondolati szabadság lakik, lehet vérre menő vitákat folytani, annak ellenére, hogy az iskolát valamely idológiai irányzat szponzorálja. Nem volna szégyen ezt tőlük eltanulni.
25 hozzászólás
1. hadrian77 — 2016-11-28 15:04
Tulajdonképpen másokat mi akadályoz abban, hogy szisztematikus és alapos munkával utánpótlás nevelő bázist építsenek fel?
2. heizer — 2016-11-28 15:30
Mostanában többször is eszembe jutottak ezek a hálózatok, csak valahogy nem pozitív kontextusban, dacára annak, hogy hívő keresztény lennék.
Számomra úgy tűnik, ezek a vallásos kapcsolatokkal átitatott hálózatok a dolgok üzleti-hatalmi oldalát ragadják meg, és a szerepük – nekem úgy tűnik – semmiben sem különbözik más hálózati neveldék, befolyásolási utánpótlás központoktól, sőt: míg balos, liberális vagy széljobbos hálózatok masszívan próbálják érvényre juttatni ideológiájukat, addig ezeknél még ez sincs meg, vagy legalábbis nem úgy, ahogy én azt keresztényektől elvárnám.
Jó persze nyomják ezerrel a nem vallásosakat (egyébként eltúlzott módon) idegesítő bullshitjeiket, de ami számomra vagy szerintem fontos volna, azt nem igazán sikerült érvényre juttatniuk: nevezetesen azt, hogy a világ jobbá tételén fáradozásuk közben (ez szintén kevéssé látszik), ezt erkölcsösen, etikusan, hitelesen, példamutatóan és a másik embert meghallgatva és megértve tennék!
Szóval ezek üzleti-hatalmi konglomerátumnak (mi hülye szó) tűnnek, ahol erősen elsikkadnak a kereszténység lényegi vonásai. Persze ez azért van, mert mi, keresztények is ilyenek vagyunk, és hát ezek szégyene is visszavetül mindannyiunkra. Vagy csak azért mert a politika (a hatalmi szerepkör) lényegileg nem lehet más?
Olofsson Placid atya könyvében van egy érdekes és témába vágó rész: szegény épphogy hazaér a Gulagról, kitör az 56-os forradalom. Valamikor 28-a körül elvetődik egy keresztény értelmiségi körbe, ahol már azon vitáznak, hogyan szerezzenek a katolikusok nagyobb politikai szerepet, mondván: nehogy már megint mindent a reformátusok irányítsanak, mint a háború előtt!
3. bertrand — 2016-11-28 15:45
A reformátusoknak is megvannak a maguk oktatási intézményei (Középfokon Debrecen, Pápa, Sárospatak, Nagykőrös, felsőfokon KRE), amik többségének igencsak patinás múltja van. A neveltjeik mégsincsenek annyira erősen jelen a közéletben, mint a katolikusokéi, bár kivételnek ott van Balogh miniszterúr. Jelenlétük hiányának több oka lehet. Egyrészt a reformátusok kevesebben vannak, másrészt elitjük provinciálisabb, szűklátókörűbb a katolikusokénál. Ez utóbbi talán a (többé-kevésbé) demokratikus egyházszervezet következménye, ami minden előnye mellett izolálja is az egyes országok református közösségeit. A katolikusoknál a hierarchikus struktúra és a szerzetesrendek miatt a nemzetközi – akár liberális, akár konzervatív – áramlatok jóval erősebbek, így több a nagyformátumú emberük.
Egyébként a magyar reformátusok zömét keserű, talaját vesztett embernek látom, akinek nincs kapcsolata hitének lényegével, és külsőségekhez ragaszkodik. Protestáns takarékossága és fegyelme öncélú és sokszor képmutató. De sokat tudnék mesélni egy-egy jómódú vidéki parókia körül kialakuló feudális/familiáris rendszerről!
4. professzorpizka — 2016-11-28 16:05
@bertrand: Anyai ágon évszázados hagyományú református értelmiségi családból származom. Sajnos sok dologban kell egyetértenem veled. Pedig a hazai református élet sem volt mindig ennyire elszigetelt, és most is meglenne annak a módja, hogy a katolikus rendszerhez hasonlóan „termelje” az elitet, amelyhez egészen biztos lehetne segítséget találni holland vagy épp amerikai presbiteriánus egyetemeken…
5. heizer — 2016-11-28 16:17
@bertrand: Balogh és Varga miniszter úr mellett az itteni Orbán is hívő református, és azt hiszem Hoffmann Rózsa is az volt.
Szóval eléggé erősen képviselve van a református közösség kormányzati szinten!!
És akkor most újra elolvastam az utolsó bekezdésedet….
6. bertrand — 2016-11-28 16:49
professzorpizka: Bár alapvetően liberálisnak tartom magam, szerintem se tenne rosszat az országnak, ha lenne egy protestáns (református) elitje is. Miért? Kicsit dagályosan fogalmazva: a legfőbb protestáns erény az intellektuális bátorság, ami talán az összes erény közül a legjobban hiányzik az országból.
Sajnos jelenleg a KRE teológushallgatóinak külföldi tevékenysége leginkább csoportos tanulmányi kirándulásokban és idegenbeli magyar gyülekezetek látogatásában merül ki.
heizer: Bocsánat, de én speciálisan a református iskolák neveltjeiről írtam, nem pedig azokról, akik népszámlálóbiztosnak vagy a Blikknek reformátust mondanak. Utóbbiak nem tekinthetők a „református szellemi elit” részeinek. Tudtommal sem Orbán, sem Varga, sem Hoffmann nem volt egyházi intézmény tanulója.
7. tudi — 2016-11-28 16:57
Alapvetően ezzel nekem sincsen bajom, csak ezt itt az országban az állami oktatás szisztematikus leépítése követi. Meg könnyű ott iskolákat szerezni, ahol inkább egyházi lesz az iskola, mint a KLIK mindenható kezei közé kerüljön. Lázár miniszer úrnak meg üzenem, hogy a jó keresztényektől még nem leszünk versenyképes ország.
8. panamajack — 2016-11-28 17:33
@bertrand: ők az úgynevezett „kommunista szellemi elit” keltetőiből jöttek.
9. bertrand — 2016-11-28 17:35
Amúgy meg ott van a CEU-n angolszász mintára működő alumni-hálózat. Ennek persze csak egy része áll magyarokból, és gyaníthatóan ők is külföldre mennek tovább, így az ország közélete szempontjából nem sokat számítanak. Vajon magyar, állami kézben lévő egyetemeken mennyi esélye vagy értelme lenne egy ilyennek? A jelenlegi kőkonzervatív gazdaságpolitikába például jól illeszkedne, az állam helyett segítene fenntartani és fejleszteni az egyetemeket. Persze akkor odalenne a szoros politikai kontroll.
10. Inspector Lohmann — 2016-11-28 19:20
Arra számítottam, hogy az új bejegyzés bizonyára a dicső Fidel Castroról fog szólni, valami történelmi világpolitikával és az USA-ról általánosan elfogadott kép döntögetésével. Erre kaptunk egy elitizmus bűzét óvatosan körüljáró – de azt semmiképp el nem ítélő irományt, melyhez kapcsolódóan még azt is megjegyzitek, hogy milyen jó volna ha nem csak egy, de több ilyen intézményrendszer is létezne.
Ez most egy picit csalódás. Nem feltétlen bennetek, csak úgy ebben az egész világrendben. De egyébként én is majdnem bekerültem az egyik ilyen katolikus kollégiumba egyetemi éveim alatt. Ma már örülök, hogy ez nem jött össze – pedig a megboldogult nagyszülők (akik hozzájuk hasonló vidéki kisnyugdíjasokkal minden vasárnap dobták a 100-ast a perselybe meg emlékmisék jó drágán, stb.) biztos büszke lenne rám, ha én is a keresztény elithez tartoznék.
11. panamajack — 2016-11-28 19:50
@Inspector Lohmann: „Arra számítottam, hogy az új bejegyzés bizonyára a dicső Fidel Castroról fog szólni” – új olvasót üdvözölhetünk személyedben?
12. professzorpizka — 2016-11-28 23:49
@Inspector Lohmann: Ezt a blogot nagyrészt egy háromból két diplomáját katolikus egyetemen szerzett kálvinista ügyvéd meg egy szintén messze földön is diplomázott, vagy féltucat nyelven beszélő zsidó közgazdász írja.
Mégis mit vártál, hogy ne szeressük az elitizmust? 🙂
13. bertrand — 2016-11-28 23:52
@panamajack:
Így visszaolvasva kissé tényleg kínos a lelkesedésem.
14. professzorpizka — 2016-11-28 23:54
@Inspector Lohmann: Latin-Amerikáról volt itt kiváló felvilágosító olvasmány. A blog szerzői nem szeretik a kommereket, a szabadon bonyolított bizniszben hisznek.
15. Inspector Lohmann — 2016-11-29 01:11
@professzorpizka: Én sem világ proletariátusának főkommancsa-tisztségben gondoltam Fidelre. De ha már így az elitizmus szóba került, kb. az ilyen vissza-visszatérő forradalmak is jól mutatják, hogy mi van akkor, ha a református/katolikus/amerikánus/mindenkori elit elefántcsonttoronyba menekül bulizni elszakadva az őket körülvevő világ elől (társadalmi kohézió vagy hogyanszoktákvolt mondani). Hogy ez hogy jön ide? Nem tudom, csak úgy eszembe jutott a lovaspólóról, tokaji borászatról, a Porschéről, meg hogy ezeket az embereket már gyerekkoruk óta tudatosan szegregálják, aminek az MCC már csak egy végállomása (bár ott igazából már annyira nincs is szegregáció, csak szerepbe nevelés, erre ti talán jobban ráláttok). De biztos léteznek kimutatások, hogy mondjuk a svéd elit emberközelibb-e mint a magyar vagy hogy egy csomó állam miért nem zavarja el ideje ciklikusan az elitjét (köztük az ex-uralkodócsaládot). Bár ez a gondolat már talán kezd nagyon elvonatkoztatni a fősodortól – lényeg a lényeg, elitkedni csak szépen kulturáltan – „mert bár fölül a gálya, s alúl a víznek árja, de azért a víz az úr”
16. professzorpizka — 2016-11-29 01:14
@Inspector Lohmann: Nem olyan rég volt erről szó, két posztban is
https://raerunk.blogrepublik.eu/2016/11/19/szokasos-szombati-unalmas-az-elgyurcsanyosodasrol/
https://raerunk.blogrepublik.eu/2016/11/10/the-birth-of-the-blues/
17. panamajack — 2016-11-29 07:47
@Inspector Lohmann: elitre nagy szükség van, nélküle nincs egészséges és sikeres társadalom. Két dolog nagyon fontos: az elit minősége (meritokrácia) és a társadalmi mobilitás, vagyis hogy ne a születés döntse el kizárólagosan, hogy valaki az elit tagja lehet-e. Ez az alapvető különbség mondjuk Skandinávia és Ukrajna között, nem az, hogy az előbbiben ne lenne elit.
18. heizer — 2016-11-29 10:36
@bertrand: Azért itt többdiplomás, külföldön is tanult, dr. előnévvel rendelkező emberekről beszélünk, akik bevallottan gyakorló reformátusok, nem pedig évente kétszer a gyülekezetbe eljutó alkalmi refisek.
Szóval kik a református elit, ha nem ők?
Egyébként akkor Szíjjártó is a katolikus elitet képviseli, a győri bencésektől jött a lelkem.
19. komojtalan — 2016-11-29 15:09
Nézzük akkor egy ateista szemszögéből. Bár ez a kifejezés nem jó, mert ezt az egyházak találhatták ki: Nem hiszel Istenben, Buddhabán, stb …? Akkor te abban hiszel hogy nincs Isten. Miért hinnék abban hogy nincs? Nekem meggyőződésem, nem pedig hiedelmem. Azt hogy valami nincs nem lehet bebizonyítani, bizonyítsanak akik szerint van. A bíróságon is van ártatlanság vélelme, tehát ha bűnös valaki azt be kell bizonyítani.
Szóval az alaphoz visszatérve: Miért is jó ha van ilyen elite? Mert összefognak, kiközösítik a más vallásúakat? Akik esetleg ugyanolyan okosak, vagy még okosabbak is mint egy ilyen „szerveződés”? Ami rossz volt az utóbbi pár ezer évben az mind köthető a valláshoz. Most már nincs akkora hatalma bármelyik egyháznak is mint régen, de azért még elég jelentős. Miért kell utálni a migránsokat? Többek között azért mert más vallásúak. Akkor a migráns válság már megint hozzáköthető az egyházhoz? Milyen meglepő. De lehetne sorolni nap estig. Van/volt jó dolog a vallásban, egyházban, de sokkal több a rossz. Vagy inkább sokkal több volt a rossz.
20. heizer — 2016-11-29 16:04
@komojtalan: Az, hogy Te hitből vagy meggyőződésből tagadod Istent, az az ateizmus szempontjából lényegtelen.
Ezzel a bizonyos katolikus elittel nem az a baj, hogy van, hanem az, hogy semmilyen formában nem különül el a többi akármilyen hálózat elitjétől. Azon kívül, hogy katolikus iskolákban tanult, semmiben sem különb egy másmilyen iskolában tanulttól. Kb. annyiban hogy nagy hangon támogatja a vasárnapi boltzárat, de azt is csak addig, amíg az a politikai termék fut. Érdemi katolikus koncepciója nincs. Ilyen lehetne pl. a Ne lopj! parancs melletti hangzatos kiállás is.
A migránsok utálatára senki sem buzdított, az más kérdés, hogy senki nem volt képes értelmesen egyházi körökből artikulálni egyetlen „Nem kívánjuk a kvótát, de…” kezdetű mondatot sem. Pedig tapasztalatból tudom, a katolikusok iszonyatosan vártak volna egy értelmes állásfoglalásra, aztán kaptak egy „mindenki imádkozza át, és szavazzon lelkiismerete szerint” kezdetű, roppant hasznos útmutatást.
21. untermensch4 — 2016-11-29 19:15
@komojtalan: ” Miért kell utálni a migránsokat? Többek között azért mert más vallásúak”
Lehet hogy csak nagyon-nagyon szűk mintavételezésem miatt de úgy vélem, egy konkrétabban is behatárolható neoprotestáns egyház „félhivatalos” (nincs ezzel ellentétes „hivatalos” miközben informálisan átadódik) álláspontja szerint a menekültek között lévő keresztények is mehetnek a levesbe. Hiába no, nagyon-nagyon sok a migráns, belátom én is hogy annyi embert képtelenség megetetni három kenyérrel és öt hallal…
22. untermensch4 — 2016-11-29 19:21
@heizer: ” Az, hogy Te hitből vagy meggyőződésből tagadod Istent, az az ateizmus szempontjából lényegtelen.”
Ha viszont emberekkel lép interakcióba akkor abból a szempontból nem.
Az hogy „nem győztél meg arról hogy létezik az istened” nem egyenlő azzal hogy „Isten nemlétezésében hisz”. A látszólag csekély különbség éppen csúsztatásnyi, pont belefér a lehetőség hogy két ember elbeszéljen egymás mellett. Pedig „csak” annyi hiányzik hogy ha már emberek egy része hittel működik, egy bónusz hit-kiegészítő skill kéne nekik. Hinni abban hogy vannak emberek akik nem hisznek. Nem vmilyen hit/vallás tagadásában hisznek hanem egyszerűen nem hisznek ilyesmiben.
23. bertrand — 2016-11-29 20:10
@heizer: ezek szerint ahhoz a filozófiai problémához érkeztünk, hogy te meg én másképp határozzuk meg a „református elitet”.
A te implicit meghatározásod szerint, a „református elitet” úgy kapjuk meg, hogy az ország elitjéből kiválogatjuk a református hívőket. Ők képzik a református elitet, akkor is, ha nem szerveződnek kapcsolati hálóba, és karrierjük szempontjából fontos kapcsolatok nem a református egyház intézményeiben köttettek meg.
Szerintem viszont fogalmától elválaszthatatlan a kapcsolati háló. Hiába jár valaki hetente templomba, ott legfeljebb a helyi polgársággal találkozik. A karrierét meghatározó kapcsolatokra inkább oktatási intézményekben, szakkollégiumokban tud szert tenni. És ahogy panamajack is mondta, Orbánék a nem a református, hanem kommunista elit képzési útját járták be, kapcsolataik nagyrészt onnan származnak.
24. bertrand — 2016-11-29 20:34
@heizer: egyébként a református elit, mint arról korábban már beszéltem, nincs hangsúlyosan jelen az országos közéletben. Az idősebb része helyi szinten tevékenykedik, sokszor egyházi általános iskolák, gimnáziumok vagy rehabilitációs intézmények körül.
A fiatalabb részét mérnökök, közgazdászok, jogászok alkotják, akik valamelyik vidéki református gimnáziumból kerültek fel Pestre, és ott aztán különféle egyetemi református közösségekben, kollégiumokban találkoznak egymással.
25. heizer — 2016-11-30 10:00
@bertrand: Igen valóban, értem mire gondoltál, igazad van.
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.